Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1141 azonban csak korlátozott mértékben kifejezőek, mert 1. nem veszik figyelembe az ipar háborús pusztulása terén mutatkozó tetemes különbséget, 2. mert a jóvátételi kötelezettségek folytán végzett leszerelések által is bizonyos eltolódások keletkeztek, 3. mert a két alapul vett év, 1936 és 1945 között tetemes struktúraváltoztató beruházásokat végeztek, úgy hogy az NDK részesedése Németország 1936-os ipari potenciáljában nem lehet teljes terjedelmében érvényes a háború utáni időre. És ilyen beruházásokat a háború végéig mindenekelőtt a fegyverkezés szempontjából fontos alapanyagiparban és a termelő javakat ill. beruházási javakat előállító iparban végeztek. Az álló tőke jelentős felújítása és bővítése az I. csoport termelési ágazataiban a fasiszta háborús előkészületeket és a hadviselést szolgálta, de szükségszerűen különösen a nyugatnémet gazdasági területet kellett érintenie.8

1 Ezáltal azonban a nyugatnémet kiindulási helyzet 1936-hoz viszonyítva még inkább javult. Ha az NDK területén a háború végéig lényeges kapacitáskiteijesztések történtek is különösen a fémfeldolgozó és vegyi iparban, nem szabad viszont arról megfeledkezni, hogy a beruházási tevékenység oly termelési ágakban, mint a textilipar, amely főként keleten koncentrálódott, már 1939 előtt alacsony volt, és a háború alatt tovább esett. Itt, valamint a II. csoport egyéb ágaiban a géppark erősen elöregedett, mivel a szükséges kiegészítő beruházások elmaradtak.8 2 A következő, 1936. évi statisztikai adatok ezért csak hozzávetőlegesen tükrözik azokat a hátrányokat, amelyek az NDK-ban az ipari potenciál, főként pedig az ipar struktúrája tekintetében az NSzK-val szemben a második világháború után fennálltak. Az NDK területének részesedése a német iparban, az 1936. évi összértékesités alapján (kiválasztott ágak ill. termékekf3 Termelési ágazat Százalékos részesedés Vasércbányászat 5,1 ólom- és cinkbányászat 3,9 rézbányászat 92,8 kősó- és kálisóbány ászát 59,7 kőszénbányászat 2,3 barnaszénbányászat 64,1 ásványolaj-termelés 0,02 vastermelő ipar 6,6 egyéb fémipar 31,5 öntőipar 21,6 tüzelőanyagipar3

40,1 műtrágyaipar, karbid, nitrogén- és foszforvegyületeket beleértve 32,9 81

H. Haininger: i. m. 54 k. 8í

Vö. uo. 46. 56. 83

Az Állami Központi Statisztikai Igazgatás adatai szerint. In: G. Kohlmey: Spaltungsdispropertionen und Außenhandel. Wirtschaftswissennschaftliche Informationen, 1958,4/5. füzet, 24,29 (az NDK fővárosát, Berlint is beleszámítva; kivételek külön jelezve).