Századok – 1977
Krónika - Történelemtanítás és levéltár. Országos konferencia Kaposvárott (Juhász Sándor) 1095/V
KRÓNIKA 1101 csökkenéssel módosították. Helytelen volna azonban, ha a túlterhelés megszüntetésének valamiféle egyoldalúan kvantitatív szemlélete folytán növekednék annak veszélye, hogy a tananyag belső összefüggéseit nem tudják a tanulók megérteni. A jövő feladata az, hogy olyan irányban mélyítsük el a tanulók ismereteit, amely a történelem megértését közelebb hozza, amely a történelmi élet egészét tenné számukra átélhetővé. Ezzel kapcsolatban a levéltár sokat segíthet például olyan mai oktatásban elhanyagolt kérdések vonatkozásában, mint az írásbeliség, a hivatali ügyintézés, az igazgatás története. Bizonyos fokig ugyanis ezekben is tükröződik az általános társadalmi fejlődés. A jövő történelemoktatása érdekében igen hasznos lenne, ha a történelemtanár-jelöltek gyakorló-évük során néhány hónapos gyakorlati munkát végeznének levéltárban. Történelemszemléletük plaszticitását rendkívüli mértékben növeli az, ha az iratokkal foglalkozva tartalmilag is közvetlenül ismerkednek meg a forrásokkal. Továbbá rendkívül hasznos lenne, ha egy hazai levéltárak legfontosabb és legjellemzőbb iratfajtáit bemutató kiadvány készülne. Az lenne célszerű, ha minden iratfajtáról egy-egy fakszimile képet közölne ez a gyűjtemény, utána megadná annak olvasatát - tehát amennyiben latin nyelvű az irat, latin szöveget, már csak azért is, hogy a tanuló a paleográfiai összehasonlításokat elvégezhesse, - majd az irat magyar fordítását, és végül a szükséges jegyzeteket. Egy ilyen kiadvány nem lenne olcsó, de hézagpótló szerepet töltene be, mint pl. az NDK-ban megjelent hasonló gyűjtemény. Nagyon fontos, hogy a levéltárosok a helytörténeti anyag publikálását továbbra is folytassák, ügyelve arra, hogy az élet teljességét tükröztessék közölt szemelvényeikben, tehát ne csak a történelem forradalmi periódusait mutassák be, hanem a „csendes periódusok" fejlődését is. Ugyancsak nagyon fontos lenne, hogy ezekben a helytörténeti kiadványokban egyrészt az országos jelenségek helyi tükröződése, másrészt a speciálisan helyi dolgok külön hangsúlyt kapjanak. Nagyon kívánatos lenne továbbá, hogy az egyes iratokhoz forráskritikai apparátus is kerüljön. Hozzá kell szoktatni ugyanis a tanulókat a források hitelességének vizsgálatához. A levéltárak szép feladata lehet az iskolai történelem-szakkörök munkájának segítésén túl a ma már országos mozgalmat jelentő ifjú történelembar átok körének támogatása. Nemcsak a tanulók kereshetik fel a levéltárat, hanem a levéltárost is /el lehet kérni, ittittt ülKJgy Ödflig is számos esetben történt, hogy tartson előadást az iskolában, s a levéltár kiállítást ís rendezhet az iskolában. Ilyenkor ne csak a diákok passzív szemléletére számítsunk, hanem okvetlenül meg kell kérni a levéltárosokat, segítsenek a tanároknak a tanulók aktivizálásában. Az írók, illetve az irodalomtörténészek nagyon sokszor végeznek szép verselemzéseket. Ugyanezt meg lehetne csinálni a levéltári iratokkal is. Tehát, ahogyan „Miért szép" címen a szépirodalmi elemzéseknek számos kötete jelent immár meg, úgy „Miért érdekes, miért tanulságos", vagy hasonló címen lehetne levéltári anyag elemzését is adni. Ez nem is újdonság, hiszen Unger Mátyásnak ,,A forráselemző órák bevezetése" című könyve már kitűnő útmutatást adott ehhez. Egy valamely jelenségre vonatkozó több forrásnak a feldolgozását komplex módon lehetne elvégezni a régészet, a néprajz, a gazdaságtörténet stb. vonatkozó anyagának felhasználásával. A történelemtanárok és levéltárosok tartós és intenzív együttműködése nem gyorsan hozza meg az eredményt, de bőven fog kamatozni, és ebből jut az iskolának és a levéltáraknak is. A vitaindító előadások után a felkért hozzászólók korreferátumai következtek. Ságvári Ágnes, a Fővárosi Levéltár igazgatója, Forráskutatás és vüágnézet, Kiss Géza, a pécsi Pedagógiai Főiskola docense, A levéltárak és az általános iskolai történelemszakos tanárképzés, Szabó Károly, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, A helytörténeti olvasókönyvek iskolai felhasználása, Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese, Somogy megye helytörténeti szerepe az oktatásban és a közművelődésben, Müller Veronika, a Levéltári Igazgatóság munkatársa, A levéltári források felhasználásának lehetőségei egy középiskolai történelemórán, Kelemen Elemér, a Somogy megyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója, A levéltár kiadványainak szerepe a pedagógusok művelődésében, Ortutai András, esztergomi levéltárigazgató, A levéltári óra, Sallai Gézáné, budapesti tanár, Levéltári anyag az iskolában, Szili Ferenc, a Somogy megyei Levéltár munkatársa, Az iskolatörténész levéltáros feladatai a levéltárban, Huszár János vezető szakfelügyelő, Pápa, Az általános iskola és a levéltár kapcsolata a történelemtanár szemszögéből, Bedécs Gyula, a győri Révai gimnázium
