Századok – 1977
Krónika - Történelemtanítás és levéltár. Országos konferencia Kaposvárott (Juhász Sándor) 1095/V
1098 KRÓNIKA ségével. Tehát bennük a dokumentum és a magyarázatok együtt adták a diáknak és tanárnak egyaránt az alapvető információt a helytörténetben exponált kérdésköröknél. Ahhoz, hogy a helytörténeti olvasókönyv valóban komplex legyen, interdiszciplináris területeket is be kellett vonnia. Ugyanakkor az olvasókönyvnek érdeklődést keltőnek is kellett lenni, hogy az olvasó később más, alapvető történelmi munkákat is a kezébe vegyen majd. így szolgáltak kettős célt e történeti olvasókönyvek. Egyfelől az országos jelentőségű történelmi események megyei vetületét és lecsapódását mutatták be olvasóiknak, másfelől pedig a megyei események országos hatásainak a bemutatásával, a helytörténet árnyaltabb színeivel, legjellegzetesebb elemeivel és finomabb részleteivel járultak hozzá az országos történeti kép teljesebbé tételéhez. E sokszínű helytörténeti körkép, ha teljességre nem is törekedhetett, a legváltozatosabb történeti valóságról gyűjtötte össze szemelvényeit, arra törekedve, hogy az élet teljességét mutassa be. Az ilyen, valójában a hétköznapokat bemutató helytörténeti körkép sok-sok színnel gazdagíthatta a történelemtanárok előadói és nevelői fantáziáját és élvezetesebben, sokszínűbben közvetíthette a köztörténet országos eseményeit is a tanulóifjúság számára, s a könyvet pusztán időtöltésből és szórakozásból kézbe vevő olvasóközönségnek is hasznos művelődésére szolgálhatott. Ezek a helytörténeti olvasókönyvek nagy szolgálatot tehetnek az országos történetírásnak is; a helytörténész-levéltáros az országos köztörténet rekonstruálásának igen fontos munkásává lehet. Nem vitás a levéltárak újabb és újabb forráskiadványai révén tüntethető csak el köztörténetírásunknak sok homályos foltja. Ezek a kiadványok számos nyitott kérdésre válaszolhatnak, hiányos és ferde képet korrigálhatnak, vitás problémákat tisztázhatnak és esetlegesen sok romantikus képet is reálisabbá árnyalhatnak. A történelemtanárok a helytörténeti olvasókönyvekben közölt dokumentumok alapján nyugodtan hozzáfoghatnak a megye történetének a tanításához, a helytörténetnek pedig egy-két részlet továbbkutatása után - annak feldolgozásához, megírásához is. A forrásokat olvasókönyveinkben a teljes történeti folyamatba ágyazzuk be, hogy ezáltal elkerülhessük a kötetek töredezettségét, s kaleidoszkóp-szerűségét. A közölt dokumentumok időben ne essenek távol egymástól; egymásra következésük történeti logikája érzékelhető legyen az olvasó számára. Az olvasókönyvek általában a megyék mindenkori történelmi területét fogják keresztül. Miután a megyék középkori és hódoltságkori dokumentumai rendkívül hiányosak, a kötet összeállítóinak e korszakok forrásanyagát megyénkívüli levéltárak fondjaiból kell kiegészíteniük. A szerkesztők mindenkor tudatában voltak annak, hogy a feudális-kori megyék hagyományai csak akkor válhatnak értékké, ha azok egyúttal nemzeti hagyományainknak is értéket jelentenek, s egyben a mai, az élő hazaszeretetet is táplálják. Ugyanígy tudatos szerkesztői elv érvényesült abban, hogy nagyobb teret adtak a hozzánk időben közelebb eső korszakok - számbelileg különben is egyre növekvő -dokumentumainak. Közismert, hogy a mai kor embere hasznosabban fordíthajta figyelmét arra az időszakra, amelyet az élő emlékezet még bármikor figyelemmel kísérhet és ellenőrizhet. A megye történetének folyamatos bemutatását szolgálták a forrásszöveget elemző, magyarázó és értékelő kommentárok és átkötő szövegrészek is a helytörténet legjellegzetesebb elemeire is utaló apparátus és irodalom. A kötethez készült helytörténeti kalauz (bibliográfia), név- és tárgymutató, téfkép- és grafikon-mellékletek, történetstatisztikai táblázatok, de a metszetek és fénykép mellékletek, is ezt a célt kívánták szolgálni. Tudott dolog ugyanis a képekkel ábrázolt történelmi olvasókönyv fokozott nevelő és oktató hatása. A képes történeti ábrázolásokat aligha tudják pótolni a különféle leírások. Hiánytalan képsor ugyan nem állt rendelkezésünkre, annyi azonban igen, hogy a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének egyes állomásait, kiemelkedő személyiségeinek a tevékenységét képileg is nyomon követhettük, így a közölt szöveggyűjteményeket a képek beszédesebben ábrázoló erejénél fogva kiegészíthettük. A megyei levéltárak nagy része a történeti olvasókönyvek elkészítése után más típusú kiadványokkal is kísérletezett; ezeket bemutatja e konferenciánk alkalmából készült kiállításunk. A Somogy megyei levéltár is a szemléltető-dokumentációs forráskiadványok elkészítésével tett újabb lépéseket az iskolai történelemoktatás segítése útjún. E kiadványaink a tanári továbbképzés és az iskolai oktató- és nevelőmunka nélkülözhetetlen részeivé váltak. Három esztendeje történt kezdeményezésünknek az volt a célja, hogy a történelemnek a tankönyvekben tárgyalt anyagát helytörténetileg kiegészítve életszerűbbé tegyük. Évente két-két kiadványt készítettünk - eddig hatot bocsátottunk útjára - az általános- és középfokú iskolák részére,
