Századok – 1977
Történeti irodalom - Recker; Marie-Luise: England und der Donauraum 1919–1929 Probleme einer europäischen Nachkriegsordnung (Ism. Arday Lajos) 1067/V
1070 TÖRTÉNETI IRODALOM quo alapján, elfogadtatva az új „békerendet". 4 A térség gazdaságpolitikai újjáépítéséhez nyújtott brit segítség célja az volt, hogy Finnországtól Görögországig minden állam biztosan álljon a lábán, amikor Németország és Oroszország ismét elfoglalja helyét Európában, s hogy a korábban Berlinhez, Bécshez és Pétervárhoz fűződő szálak Londonba vezessenek. E politika — ha fel is mutathatott múlékony sikereket - már a tárgyalt időszakban meghiusult az egymással is versengő franciák és olaszok kihívása miatt. A franciák -nyugati határuk biztosítása mellett (Locarno) — szilárd szövetségi rendszer kiépítésére törekedtek „Köztes-Európában",(Zwischen-Europa),és sikereiket egy egész sor gazdasági, politikai és katonai egyezmény bizonyítja.5 A Bank of England helyét a Banque de France vette át, s mivel a francia pénzügyi és ipari vezetés kapcsolata szorosabb volt, e szerződések sokkal hatékonyabb francia behatolást biztosítottak, mint a népszövetségi mezbe bújtatott és amerikai támogatással végrehajtott brit szanálási programok. A leggyengébb partner, Olaszország, szintén a Monarchia vezetőszerepének átvételére törekedve, Jugoszlávia bekerítésének és az új államok közti közeledés megakadályozásának politikáját folytatta, majd 1927 után a revízióért kiáltók védnökévé vált. Az ellentétek ekkor még nem áthidalhatatlanok: Chamberlain erőfeszítései arra irányultak, hogy a Dunamedencében is létrehozzon egy, a locarnóihoz hasonló biztonsági rendszert, s ezt a politikát Briand-nal és Mussolinival is egyeztette. A térség államai közül a szerző legrészletesebben Ausztriával foglalkozik, egyrészt, mivel „ . . . Ausztria esetében mindig Németország állt a háttérben," másrészt, mert annak példáján mutatja be az angol szanálási modell buktatóit és sikereit. Londonból nézve Csehszlovákia volt a térség mintaállama, „ ... az egyetlen szilárd és biztos pont Közép-Európában,.. .Anglia előnyben részesített, kedvelt partnere." A brit politikusok Csehszlovákia megőrzését és dinamikus fejlődését presztízs-kérdésnek, a közép-európai békerend próbakövének tekintették.6 A szerző ugyanakkor leszögezi: a brit államférfiak és gazdasági szakemberek által ideális megoldásnak tartott dunai konföderációs tervek kudarcáért a világháború és a tőkés gazdasági válság közötti időszakban egyértelműen Csehszlovákia és a kisantant (amelynek kialakulásáról, céljairól alig tudunk meg valamit) vezetőit terheli a felelősség.7 4 „ . . . Európának mindenekeló'tt biztonságra van szüksége. De ésszerű stabüitás nélkül nincs biztonság. Ezért nem vagyok hajlandó tanulmányozni, hogyan lehetne átrajzolni Európa térképét. Könyörögjünk mindnyájan, ha egyáltalán el kell végezni ezt a munkát, egy oly nemzedék feladata legyen, amely valamit már felejtett a tegnap keserűségéből." A. Chamberlain megjegyzése 1925. máj. 21-én. PRO F. O. 371. vol. 10 695. C 6952/218 f. 5 1923-ban egyezmények kötése Lengyelországgal, Jugoszláviával és Romániával francia fegyverzet szállítására 800 millió frank értékben. 1924 január: francia-csehszlovák politikai szövetség, mely előirányozta a vezérkarok együttműködését. 6 „.. . Csehszlovákia magasan áll az európai nemzetek között. ... Érdekünk, hogy prosperáljon, s mi több: mivel az összes új államok közül ez mutatja a stabilitás és a politikai bölcsesség legtöbb elemét, megérdemelten biztosította a maga számára elismerésünket és támogatásunkat. Csehszlovákia a békekonferencia legfőbb igazolása, s ha szétesik vagy kudarcot vall, 1919 államférfiai kétbalkezes amatőröknek bizonyulnak majd száz évvel korábbi bécsi elődeikhez képest." Sir G. Clerk évi jelentése 1923. PRO F. O. 371. vol. 9678. No. 4053/207. 7 „... Prágában, Bukarestben és Belgrádban látták, hogy egy gazdasági föderáció Bécs és Budapest vezető helyzetét erősítené meg, és megakadályozná saját nemzetgazdaságuk kiépítését. Hogy valóban függetlenné váljanak, ezeknek az államoknak meg kellett szakítani régi gazdasági kapcsolataikat - ezért nem valósulhatott meg egyetlen ilyen konföderációs terv sem' (130).
