Századok – 1977

Történeti irodalom - Franz; Günther: Geschichte des deutschen Bauernstandes vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert (Ism. Tagányi Zoltán) 1052/V

1052 TÖRTÉNETI IRODALOM ahogyan prefectio sincs, pedig a fiúsítást tárgyaló, (sajnos elveszett) decretumról nagyon helyesen külön fejezet szól (101.1.). A felsorolást nem érdemes folytatni, csak azt kell leszögezni, hogy bármilyen jó a forráskiadvány, a használhatóságát elsősorban a mutató biztosítja. A törvényszövegek sokféle betűfajtát és típust alkalmazó szép és gondos szedésével szemben a mutató egyszerűen sokszorosított gépelés. Azt a benyomást kelti, mintha ezen a ponton már megunták volna a könyv gondozását. A hibák bosszantók és nyilván csökkentik a kötet használhatóságát, de reméljük, hogy a következő kötetekben helyreigazításukra még nyílik alkalom. Most, a módszer kidolgozása után nem lehet kétséges, hogy középkori törvényeink modern és magas tudományos színvonalon való közzététele nemcsak megoldható feladat, hanem mindenképpen szükséges. Fügedi Erik GÜNTHER FRANZ: GESCHICHTE DES DEUTSCHEN BAUERNSTANDES VOM FRÜHEN MITTELALTER BIS ZUM 19. JAHRHUNDERT (Deutsche Agrargeschichte IV. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 1976.2. Auflage. 280 1.) A NÉMET PARASZTI REND TÖRTÉNETE A KORAI KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG A nyugatnémet történetírás Abel és Lütge után az egyik legkiemelkedőbb egyénisége Günther Franz, aki kísérletet tett immár másodszor kiadott munkájában a német paraszti rend történetének megírására. A parasztság történetének kutatása nagyon is indokolt, mert pl. Németországban 1800 körül a nemzeti jövedelem 85%-a a mezőgazdaságból származott és ekkor a népesség 85%-a a mezőgazdaságból élt. A szerző elmefuttatását a Karoling-korszakig viszi vissza és egyben jelzi, hogy különböző paraszti rétegeket figyelhetünk meg ebben a korszakban a servus-jellegű elemektől egészen a törzsi szabad parasztokig. A frank területeken nagyon korán bekövetkezett a parasztságnak az alávetése és a jobbágyi függőség kialakulása. A német területeken azonban ez később következik be és addig is megfigyelhető egy szabad paraszti réteg, mely a királyi fennhatóság alá tartozva, irtványföldeket fog művelés alá, és az ezzel együttjáró kiváltságokat élvezi, sőt mi több, megfigyelhető az „agrarii milites"-ek rétege, is, mely királyi fennhatóság alá tartozik és lényegében csak katonai szolgálatokra volt kötelezve. A jobbágyi jellegű alávetettség Németország nyugati területein csupán all. században figyelhető meg, Szászországban azonban még ekkor továbbra is fellelhetők a törzsi viszonyok, még ekkor is folyik a királyi fennhatóság alá tartozó parasztság irtásos települési akciója, és még ekkor is megfigyelhető egy szabadparaszti, fegyverviselő réteg. A parasztság rendiségének kezdetei a 14. században jelennek meg, ekkor tűnnek fel a forrásokban olyan kifejezések mint pl. az „ordo", „conditio", „gradus" és „status" szavak. Azonban ebben az időszakban, a 13-14. században figyelhető meg a „Grund-