Századok – 1977
Beszámoló - Korom Mihály doktori értekezésének vitájáról (Izsák Lajos) 1009/V
1012 BESZÁMOLÓ részről bebizonyosodott, hogy Horthyra és követőire építve nem lehet Magyarország átállását elérni, másrészről a kibontakozott demokratikus népmozgalom lehetővé tette, hogy az ország háborúból való kivezetésében reá is támaszkodjanak. Vagyis ez az az időszak, amikortól az ország megmentésének a kérdésében is fokozatosan a munkásosztály és a kommunisták vezette demokratikus erők kezdik a mind döntőbb tényező szerepét betölteni. 1944 november utolsó napján utaztak Moszkvába Szegedről a demokratikus népmozgalom küldöttei, hogy az ekkor nyilvánosságra hozott és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai által is elfogadott kommunista akcióprogram alapján kéljék a Moszkvában tartózkodó németellenes horthysta személyekkel együtt az antifasiszta nagyhatalmak hozzájárulását egy új, ideiglenes kormány megteremtéséhez. Az értekezés nyolcadik fejezete bemutatja és értékeli a december elején Moszkvában a szovjet kormány képviselőivel folyó tárgyalásokat, amelyek sikerre vezettek. Az antifasiszta nagyhatalmak lehetővé tették, hogy a Hitler-ellenes koalíció érdekeit szem előtt tartva ideiglenes magyar kormány jöjjön létre Debrecenben valamennyi demokratikus és németellenes erőre támaszkodva. A disszertáció következő fejezete az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága debreceni létrehozását, a felszabadult országrészeken lezajlott nemzetgyűlési választásokat, valamint a nemzetgyűlés s a kormány létrehozásának politikai, személyi, tárgyi és egyéb előkészítését ismerteti. Ezek során végigkíséri a közel ötven helyen végrehajtott választás főbb sajátosságait, a jelölő és a választást vezető szervezetek, a megválasztott delegátusok küldő szerve, pártok szerinti összetétele és a választás formája szerint. A tizedik fejezet magának az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a két debreceni ülésével foglalkozik részletesen. Ennek során behatóan vizsgálja az Ideiglenes Nemzetgyűlés vezető szervei és bizottságai létrehozása körüli személyi és feladataikat megszabó vitákat és ellentéteket, valamint részletesen ismerteti a kormányzat (miniszterek, államtitkárok és a megyei kormánymegbízottak) létrehozásának körülményeit. A nemzetgyűlésnek, vezető szerveinek és a kormánynak pártpolitikai összetételét érintő elemzése és a feladataikra is kiterjedő összehasonlítása választ is ad az új, demokratikus hatalom jellegét érintő kérdésekre. Vagyis, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása egyúttal a népi demokratikus Magyarország történetének a kezdetét, pontosabban a korszakhatárát is jelentette, illetve jelenti. Az értekezés tizenegyedik, egyben záró fejezete részletesen vizsgálja az Ideiglenes Nemzeti Kormány szakítását a hitlerista Németországgal, a hadüzenetre vonatkozó döntése megszületését és fegyverszünetkérése körülményeit. Ezek során feltárja annak a több napos késésnek is az okát, amely a hadüzenet és a nemzetgyűlés, ill. a kormány létrejötte között volt. Majd részletesen ismerteti az antifasiszta koalíció nagyhatalmainak álláspontját a magyar fegyverszünettel kapcsolatban. Elemzi a végleges fegyverszüneti szöveget kialakító, több hetes háromhatalmi — Szovjetunió, USA és Anglia — tárgyalássorozatot, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselőinek észrevételeit, majd befejezésül a magyar küldöttséggel folytatott megbeszéléseket és az egyezmény 1945. január 20-án történt ünnepélyes aláírását. Az utóbbival vált ugyanis teljessé Magyarország átállása az antifasiszta koalíció oldalára, amely egyben az új népi demokratikus Magyarország első nemzetközi biztosítékát is nyújtotta. A hitleri szövetségből való kilépést és a fegyverszüneti egyezmény megkötését Magyarország, volt nagybirtokos — nagytőkés érdekű
