Századok – 1977
Beszámoló - Vitaülés a hazai egyetemes történeti kutatás helyzetéről és feladatairól (Urbán Aladár) 1000/V
BESZÁMOLÓ 1005 könyvek jegyzéke. A lap igyekezett az MTA keretében megalakult történész-vegyesbizottságok működéséről is tájékoztatni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a rovatok nem állandóak, mert pl. eltűntek a szemelvények, s az utóbbi időben megszűntek a könyvismertetések. Mindezek azonban, hangoztatta a hozzászóló, meggyőződése szerint csak átmenetijelenségek, amelyeknek megváltoztatása az Intézet igazgatóságának döntésétől függ. Kövér György (Közgazdaságtudományi Egyetem) arról szólt, hogy a magyar történészek már az 1930-as években egy, a maga korában színvonalasnak tekinthető egyetemes történeti szintézist hoztak létre. Volt továbbá ebben az időszakban egy egyetemes történeti igényű folyóirat is Magyarországon, a Revue d'histoire comparée. Egyben annak a véleményének adott kifejezést, hogy a 60-as évek elején a hazai egyetemes történetírás komoly fellendülést mutatott, most azonban — úgy látszik — hullámvölgyben van. Erényi Tibor (Párttörténeti Intézet) véleménye szerint a hazai egyetemes történeti kutatás terén pozitív jelenség, hogy szakfolyóiratainkban viszonylag nagyszámú egyetemes történeti témájú írással találkozunk. Elismerés illeti az Akadémiai Riadót, amely egyes, egyetemes történeti munkákat első közlésben idegen nyelven jelentet meg. Az előadók által mondottakat egy vonatkozásban kiegészítve, a hozzászóló rámutatott, hogy az egyetemes történelem művelése nemcsak a magyar olvasóközönség számára fontos, hanem érdekes és hasznos lehet a nemzetközi történész közvélemény számára is. Vannak olyan egyetemes történeti, tehát „külföldi" tárnák, amelyeket egy magyar történész esetleg kötetlenebbül, elfogulatlanabbul tud feldolgozni, mint egy „hazai". A továbbiakban Erényi Tibor hangsúlyozta a nemzetközi munkásmozgalom történetének fontosságát. A szocialista mozgalom már eleve nemzetközi, egyetemes történeti művelésének nagy jelentősége van. Ebben a vonatkozásban örvendetes eseményként említette a Nemzetközi Munkásmozgalomtörténeti Évkönyv 1975. évi megindítását. Az egyetemes történeti kutatás szétforgácsoltságát ő is ténynek tekintette és fokozottan fontosnak tartotta a koordinálást. Á forrásanyag kérdéséről szólva kijelentette, hogy a hazai egyetemes történeti kutatóknak is vissza kell nyúlni a levéltári forrásokhoz, s vissza is tudnak nyúlni, amire a közelmúlt történeti irodalomban számos jó példa is akad. Erre mind a megjelent forráskiadványok, mind — az ösztöndíjak révén hozzáférhetővé vált — archivális anyagok adnak lehetőséget. Óvott azonban az olyan témáktól, amelynek forrásanyaga nem férhető hozzá kellő mértékben. Vígh Károly (Nemzeti Múzeum) örömmel hallotta emlegetni a Revue d'histooire comparée c. folyóirat egykori tevékenységét. Mint a régi Történettudományi Intézet, s egyben az említett folyóirat munkatársa szólt arról, hogy a Revue a Kárpát-medence, a közép- és délkelet-európai régió népeinek és országainak összehasonlító jellegű, francia nyelvű történeti folyóirata volt, amely a náci „Drang nach Osten" elleni közös szellemi védekezés szükségességét hirdette. Rátérve az egyetemes történeti kutatást segítő kiadványokra, Vígh Károly megemlítette még az Országgyűlési Könyvtár kiadásában megjelenő, a külföldi fontosabb történettudományi munkákról negyedévenként számot adó jegyzéket. Sajnálattal állapította meg, hogy ez az 1959-ben eredetileg annotált formában megindult kiadvány ma már annotációk nélkül jelenik meg, holott a tájékoztatás szükséges, mert a könyvcímekből nem mindig lehet megállapítani azok tartalmát. A hozzászóló befejezésül annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialista országok közötti egyre szorosabb kapcsolatok talaján elképzelhetőnek tartaná, hogy az érdekelt történettudományi műhelyek között 11 Századok 1977/5
