Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 971 fentiekben már említett részletkutatások mellett a magyar burzsoá magánjogtörténet első összefoglaló alkotása nyújt lehetőséget,12 3 amely a hazai tőkés monopolizáció fejlődésének főbb mozzanatait is bemutatja. A korabeli magánjogtudományt, ill. a joggyakorlati tapasztalatokat is rendszerező kutatás különös jelentőségre tett szert a modern tőkés gazdaság fejlődésének megítélésében. Egy komplex vizsgálódás tapasztalati anyaga alapján látható, hogy a hazai tőkés árutermelő gazdaság a német-osztrák-cseh területekhez képest elmaradott és egyes ágazataiban súlyos torzulásokat mutat már a 19. század második felében. Ennek megfelelően a monopolizáció korai formái hazánkban is csak a századforduló előtt jelentkeznek, ill. a felidézett lengyel viszonyokhoz hasonlóan, e szakaszt nálunk is jobbára az idegen tőke behatolásával összefüggő ipari monopolizáció jellemzi.1 2 4 A kibontakozó folyamatot azonban sem a kétségtelenül fennálló társadalmigazdasági elmaradottság, sem a feudális elemekkel keveredő liberálkapitalista jog fel nem tartóztathatta. Ugyanakkor a hazai magánjogtörténet monográfusa már felhívta a figyelmet arra is, hogy a tőkés monopolizáció a közép- és kelet-európai térségben gyakran eltérő fejlettségű kapitalista előzményekre épül. Ahol pl. az ipari kapitalizmus erőteljesebb módon fejlődött (így az osztrák és cseh területeken), ott a modern árutermelő gazdaság és a jog is szembetűnően átformálódott a monopolizálódás időszakában. A hazai földön viszont, továbbá a román, szlovák, lengyel és egyes délszláv területeken ez a folyamat — ,,a múlt hagyományai és feltételei nyomán is" — sokkal ellentmondásosabb viszonyok között jelentkezett. A burzsoá magánjogtörténet komplex vizsgálata vezet e fontos következtetéshez, melynek során a vizsgálódás nem egyszerűsödik le a ciklikus válságperiódusok nyomában jelentkező állami beavatkozási kísérletek elemzésére. A modern gazdaság válságának törvényhozási kísérőjelenségei12 5 ugyanis egy meglehetősen leegyszerűsítő sémát öltenek magukra, és gyakran elfedik a valóságban meglevő regionális sajátosságokat is. A hazai tőkés gazdaság egyes ágazatainak eltorzult fejlődése a külföldi tőkés monopolizáció túlhatalma stb. mellett szembetűnően releváns tényezője lett itt a burzsoá jogrend kiépítetlenségéből fakadó jogbizonytalanságnak, ill. a polgári jogi kodifikáció hiányának. Az állami beavatkozás pedig a gazdaság és a jog viszonylagos elmaradottsága ellenére is — akarva vagy akaratlanul — a monopóliumok legalizálásához vezetett el. A monopolizálódás kezdetlegesebb formáinak (kartell) általánossá válása mellett mind a joggyakorlatban, mind a jogalkotási kísérletekben a kétarcúság, ill. az állami beavatkozás erőtlensége jelentkezett.12 6 A monopolizáció közép-európai alrégiójába sorolható hazai jogfejlődésünkben ugyanis akár pl. a valorizáció, a gazdasági lehetetlenülés, vagy éppen a kartellszabályozás mögött egy konzervatív szemlélet állott, amely átmeneti jelenségként fogta fel a tőkés gazdaság idevágó problémáit. Valójában tehát a válságjog kialakulásáról sem beszélhetünk hazánkban, ami e területek jogfejlődését a német-cseh-osztrák területektől is elhatárolja. Ezt a felismerést hozza felszínre a magyar magánjogtörténet komplex vizsgálata, amely tudománytörténeti vizsgálódásokkal alá-113 Ld. Asztalos László: A magyar burzsoá magánjog rövid története. Bp. 1970. 12 *Ld. Asztalos L.:i.m. 37,192-195, 295. 12 5 Pl. a tisztességtelen verseny korlátozása, a versenyjog, a kartelljogalkotás és a válságjog stb. 12 6 Ez tükrözó'dik az 1923. évi V. tc., vagy az 1931. XX. tc. születésének körülményeiben és az ide tapadó bírói gyakorlatban is. Ld. e sorok írójától: Kapitalistische Monopole in Ungarn (1972) 89-94.
