Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 967 tőkekoncentráció jóval magasabb fokát jelzi a csehszlovák köztársaság területén. Más kérdés, hogy a már érintett szlovák területeken a monopolizáció foka jóval közelebb állt a második alrégióként felfogható lengyel-magyar viszonyokhoz. A kartellizált csehszlovák gazdasági élet általános jellemzője volt ebben a korban a szabadverseny kizárása többnyire a kontingentáló-, a kondíció-, a ring-, ill. az ún. rayonegységek sűrű szövevénye által, amelyek a hagyományos polgári jogi kereteket már szinte teljes egészében szétfeszítették. A tulajdonképpeni válságjogot e területen tehát megelőzte már az egy-egy ágazatban (bár még átmenetileg) kialakult kényszerszindikalizáció is (1929). A burzsoá köztársasági törvényhozás ezt az állapotot törvényileg rögzítette101 és ezzel lényegileg legalizálta az iparági monopolizáció egy viszonylag előrehaladott stádiumát. Az államhatalomnak a tőkés monopolizációt meggyorsító szerepe a csehszlovák köztársaságban is a 30-as évek elejétől teljesedett ki. így a hazai kartell-törvényünk102 bár időben előbbi keletű, a monopolizációnak egy jóval fejletlenebb szintjét képviseli. Abban persze mindkét jogalkotási forma közel áll egymáshoz, hogy állami beavatkozás formájában jogilag is elismertté tette a szabadversenyes kapitalizmus jogrendjétől még idegennek tekinthető monopóliumokat. A csehszlovák válságjog, ill. a szélesen kifejlett kartell-jogalkotás azonban rövidesen az állammonopolista formákat is kitermelte. A 30-as évek második felében már tucatszám szaporodnak itt a kartelljog forrásai. L. Bianchi ezt a folyamatot egészen a hadigazdálkodás koráig kíséri nyomon és szemléltetően bizonyítja, hogy a jogalkotás a monopolizáció ösztönzőjévé vált. A jogalkotás és a hazaihoz hasonló kartellbíráskodás sem nyújtott többé semmi néven nevezhető védelmet a fogyasztóknak, ugyanakkor a fejlett monopolizáció, mint folyamat, lassan áttekinthetetlenné vált. Az állami beavatkozás tehát a polgári demokratikus állam keretei közt is erőtlennek bizonyult a monopóliumok hatalmának korlátozására.10 3 Mielőtt alább a monopolizáció közép-kelet-európai formáinak második csoportjába sorolt hazai viszonyokra utalnánk — néhány reprezentatív példát felhasználva — térjünk vissza a széttagolt lengyel területeken, ill. a Pilsudski-féle lengyel köztársaságban kialakult burzsoá magánjogi változásokra. Az újabb kutatások sorában a monopolizálódás eredőinek jellegzetességeit rendszerezte még a 60-as évek folyamán Z. Pustula munkája,1 04 aki az iparági monopolizáció kezdeteinek feltárásával vitte előbbre a modern tőkés fejlődés közép- és kelet-európai formáinak vizsgálatát. Számottevő részletkutatási eredmények birtokában nyúlt a tőkés gazdaság egyik legérzékenyebb reagenséhez, vagyis a fémiparban kifejlődő monopolizálódáshoz, a cári Oroszország hatalma alatt álló területeken. Az elért eredményekből kiemelkedik az idegen hatalom uralma alatt is kibontakozó monopolizáció, amelynek kezdettől jellegzetes tünetévé lett a külföldi 101 Ld. az 1933. évi 142.sz.tv. 1 02Ld. az 1931. XX. tc.; vö. e sorok írójától: Gestaltung der Rechtsverhältnisse kapitalistischer Monopole in Ungarn und die Kartellgesetzgebung. Rechtshistorische Abhandlungen. Heft 6. Bp. 1974. 169-172. 1 0 3 Az összegző' konzekvenciákat ld. L. Bianchi: Die Tschechoslowakische Republik (1969) 30-34. 10 4 Pocz^tki kapitala monopolistyczn^go w przemysle hutnico-metalowym Król^stwa Polskiego (1882-1900.) PWN. Warszawa, 1968. 287.
