Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 965 mények már nyilvánvalóvá tették számunkra, hogy a tőkés monopolizáció feltárása a környező országok jogtörténészeinek együttműködése által vezethet csak maradandó eredményekhez. A tőkés monopolizáció könyvtárrá duzzadó irodalma az utóbbi évtizedekben lényegesen gyarapodott. E körben a jelenkori gazdasági és jogi struktúrák vizsgálatának, a gazdaságtörténeti, ill. az összehasonlító jogtörténeti kutatásoknak van különös jelentősége. Az említett tudományterületeket illetően közismert a marxista kutatómunka nagyfokú előretörése és az ide szorosan kapcsolódó történetkritikai (historiográfiai) alapvetése.9 1 Az idesorolható tudományos előrelépés egyik legfontosabb felismerése, hogy itt a viszonylag rövidéletű polgári jellegű jogrend a monopolizálódás közép- és kelet-európai formáinak regionális sajátosságait és a nemzetközi monopóliumok kiélezett küzdelmét hordja magában.9 2 A tőkés monopolizáció sajátos történelmi típusjegyeire hívták fel a figyelmet N. N. Constantionescu, ill. V. Axenciuc román kutatók írásai,9 3 és a témánkhoz közelebbről kapcsolódó csehszlovák és lengyel kutatási eredmények is ezt az összetett szemléletet képviselik. Hazánk és a környező népek életében a 19. század közepéig, sőt egyes országokban a század utolsó harmadáig szembetűnő, hogy a társadalmi-gazdasági elmaradottság, a „tőkefelhalmozódás gyengeségei (amit helyenként az idegen megszállás is súlyosbított), bénító hatást gyakoroltak a modern árutermelő gazdaság fellendülésre."9 4 Ez a konzekvencia azonban nem általánosítható a kontinens keleti területeinek fejlődésére. A modern tőkés gazdaság fejlődését tekintve — bár a megkésett polgári társadalom szerves alkotóeleme — az egykori porosz területek, az osztrák örökös tartományok, ill. a cseh-morva földek ez alól kivételnek mondhatók.9 5 Témánkhoz kapcsolódva ezért kell különös jelentőséget tulajdonítanunk annak a több évtizedes kutatómunkának, amit Leonard Bianchi immár két idevágó monográfiája képvisel. Miként a fentiekben jeleztük, L. Bianchi már a 60-as évek derekán közreadta azt az alapvető művét, amely a monopolizálódás konkrét megjelenési formáit, ill. annak a modern gazdaságban játszott szerepét tárta fel a csehszlovák köztársaság egész történelmi korszakában. Az elért eredmények egyidejűleg a jogtörténettudomány nemzetközi 91 Ld. csupán példaként: Monopole und Staat in Deutschland. 1917-1945. Berlin, 1966; V. Cserpakov: Goszudarsztvenno-monopoliszticseszkij kapitalizma. Moszkva, 1969. Goszudarsztvennomonopoliszticseszkije regulirovanyije ekonomiki. Moszkva, 1971; M. Ohlsen: „Ständischer Aufbau" und Monopole 1933/34. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft. XXII. (1974) l.sz. 28-46. Der Staatsmonopolistische Kapitalismus. Einführung in marxistische Analysen aus der DDR, Frankreich und der Sowjetunion. Hrsg. Institut für Marxistische Studien und Forschungen. Frankfurt/M. 1972; Monopole und Wissenschaft. Bearb. H. Riesbaus, Wolfen, 1972. Említsük meg végül az Sz. A. Ivanov szerkesztésében megjelent Goszudarsztvenno-monopoliszticseszkij kapitalizm i burzsoaznije pravo (Moszkva, 1969) c. összehasonlító művet. 9 2 Utalhatnánk csupán az újabb szovjet szakirodalomból P. V. Volobujev: Monopoliszticseszkij kapitalizm v Rosszüi jego oszobennosztyi (Moszkva, 1956) c. művére, ill. M. Ja. Geftyer, M.M. Gurevics, K. F. Sacilo és V. Ja. Lazarevics idevágó újabb írásaira (ld. Isztoricseszkije Zapiszki T. 54, Voproszü Isztorii 1962. 2. sz.; uo. 1962. 12. sz., Isztorija SzSzSzR 1969. 3. sz. stb.) is. 9 3 Vö.: Századok (rec.) 99. évf. (1965) 3. sz. 554-555. 94 Berend T. I.-Ránki Gy.: i. m. Századok. 102. évf. (1968) 1-2. sz., 41. 9 5 Ez tehát az első, viszonylag legfejlettebb szintet képviselő alrégió, amelynek monopolizálódása is közel azonos formákkal és intenzitással jelentkezik.
