Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
958 HORVÁTH PÁL szerepe, a városjogkutatás, a szokásjog és a lengyel rendi jogalkotás feltárásában mutatkozó előrehaladás, valójában azonban még az idevágó újabb forráskiadást sem használtuk fel kellőképpen.5 8 Pedig ezt az előrelépést rendkívül gazdag elemző kutatás is követte az újabb lengyel jogtörténetírásban.5 9 A kútfők közreadása által mondhatni, hogy a modern lengyel jogtörténetírás megteremtette a koordinált kutatómunka feltételeit és ebben nem állt meg a 18. század végénél. Hiányozzék bár az iránymutató szintézis, a feudális jogrend válsága, a nemzeti függetlenségi harc kezdeteit jelző alkotmányos törekvések csakúgy, mint a felvilágosodás hatásának markáns kifejezői a feltárt forrásokban tovább követhetők.6 0 Az elemző kutatómunka hasonló intenzitással ragadta meg a hanyatló feudális jogi kodifikáció módszeres vizsgálatát,6 1 és főként a Habsburg hatalom alatt álló Galícia jogrendjének beható elemzésével, illetve az 1796-os nyugatgalíciai büntető törvénykönyv szerepének vizsgálatával pedig szerves kapcsolatot teremtett hazai jogtörténetírásunk törekvéseivel.6 2 Az európai reakció csapásai alatt Lengyelország állami függetlensége 1795-ben gyakorlatilag megszűnt. Poroszország, Ausztria és Oroszország egyaránt a francia 5 8 Ld. példaként a középkori lengyel jog kútfőiből: Najstarszy zwód prawa polskiego (J. Matuszewski kiadásában), Statuta Kazimierza Wielkiego (a törvényi jog első emlékeiből), amelyet Oswald Balcer kéziratos hagyatéka alapján Z. Kaczmarczyk, M. Sczaniecki és St. Weyman adott közre. (Poznan, 1947. fr. nyelven ld. Les Statutes de Casimir le Grand. Paris, 1948), Polskié statuty ziemski, (Wrocfew, 1958, L. Lysiak és St. Roman-tól), az orosz-lengyel jogfejlődés összefüggéseiből: Ruski przeklad polskich-statutów ziemskich z rekopisu moskiewskiego (Wroclaw, 1959. St. Roman és A. Vetulani összeáll.) A Sejm-konstituciók anyagából: Artikuly Henrykowskie (Poznan), 1947. Z. Kaczmarczyk-től), a városjogokból: Przywilege lokacyne Krakowa i Poznaríia (Poznan, 1947); Poznanska ksiega prawa magdeburgkiego i misnienskiego (Wroclaw, 1964); Wielkierze poznanskie I—III. (Wrocfaw, 1966-1969). Vö.: pl. Bónis György: Középkori jogunk emlékei. Bp. 1972. 6-7, 79, stb.; Horváth P.: A kelet- és közép-európai népek jogfejlődésének főbb irányai. Bp. 1968 idevágó összetevőivel, vagy pl. a hazai forráskiadásunk lengyel jogtörténeti anyagára vonatkozóan: Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba (a feudális jog forrásai) 1-2. k. Bp. 1966. 5 9 Ld. tematikusan a kereszténység felvételétől a késő középkorig kiterjedően ezt a forráskutatást. L. Pauli: Polnische rechtsgeschichtliche Literatur, (1972) 161-162, 166-167, L. Pauli ezt a gazdag irodalmi bázist további rendszerezésben adja, ld. Polnische rechtsgeschichtliche Literatur. Zweiter Teil. ih. 90. (1973) 431-440. 60 Ld. a Z. Kaczmarczyk által közreadott Konstytucja 3 maja czyli tzw. (Poznan, 1946); Konstytucje grodzieiiskie z. r. 1793 (Poznan, 1949); Konstytucje sejmu grodzienksiego z 1973 (a Volumina Legum 10. kötetében. Poznan, 1952), Materialy do dziejów Sejmu Czteroletniego (J. Wolinski kiad. Wrocfow, 1955-1969). 61 Pl. a Zamojski-féle polgári tvk. tervezetéről: L. Kurdybach: Dzieje Kodeksu Andrzeja Zamojskiego. Warszawa, 1951. (A témakör részletkutatói még A. Ohanowicz, Zb. Radwaríski, Z. Zdrojkowski). A porosz jogi kodifikáció szerepéről Z. Zdrojkowski Cd. Czasopismo Pr.-H. XIII (1961) 2. sz 109-157), az Allgemeines Landrecht bevezetéséről Zb. Radwaríski és J. Wasicki (uo. VI (1954) 182-222) végeztek elemzést. A felvilágosodás hatásának eszmetörténeti vizsgálatában W. Voise, H. Olszewski, a lengyel jakobinusok mozgalmáról pedig B. Lesnodorski publikált (ld. Les Jacobini Pölonais. Paris, 1965) fontos műveket a koordinálható kutatómunka számára. <J Ld. Czasopismo Pr.-H. XVI. (1964) 175-187, Stanistaw Salmonovicz büntetőjogtörténeti kutatásait ld. uo. XVII (1965) 2. sz. 123-149, vö.. Prawo karne oswieconego absolutyzmu. Ld. Zdiejów kodifykaq'a karnych przelomu XVIII-XIX. w. Toruií, 1966, L. Pauli: Polnische rechtsgeschichtliche Literatur, ih. (1972) 466-468. Vö.: Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex tervezet. Bp. 1971. Uő.: A Habsburg-birodalomban 1752-1769 között végrehajtott büntetőjogi kodifikáció jogtörténeti értékelése. Acta Facultatis Univ. Sc. Budapestinensis. Tomus V. fasc. 1. (1963) 81-114. \
