Századok – 1977

Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V

934 BÁRÁNYI BÉLA - TÍMÁR LAJOS illetve az iparilag elmaradott megyékben. Ennek ellenére a megye iparának műszaki színvonala a 60-as évek végére sem érte el a fejlettebb megyék és az ország átlagát:8 1 A szocialista ipar műszaki színvonala 1968-ban Egy foglalkoztatottra jutó Megnevezés összes term. eszköz ebbó'l állóeszköz hajtóerő, kW felhasznált vili. energia 1000 Ft hajtóerő, kW 1000 kWó. Országosan 165 57 3,3 5,3 Iparilag gyengén fejlett megyékben 134 44 2,0 2,2 Hajdú-Bihar megyében 134 51 1,6 2,5 Hajdú-Bihar megye az ország %-ában 81 89,5 48,5 47,2 A megyére vonatkozó elemzésből közvetett úton következtetni lehet Debrecen iparára, mivel az állami iparvállalatok, néhány kivételtől eltekintve, túlnyomórészt a megye székhelyén találhatók meg. A nehézipari üzemek pedig csaknem mind itt helyez­kednek el. A megyei adatok kis eltéréssel viszonylag pontosan tükrözik a debreceni állapotokat. Az állóeszköz, a termelő állóeszköz, hajtóerő, a villamosenergia fel­használásra vonatkozóan, városi bontásban ugyanis nem állnak rendelkezésre össze­hasonlító, áttekintő adatok. Az első ilyen jellegű felmérés 1964-ből való. Ebből érzékel­hető a megye és Debrecen aránya, illetve a debreceni ipar kedvezőbb helyzete, fejlettebb volta. A Központi Statisztikai Hivatal által készített, a szocialista ipar ágazatainak fontosabb összehasonlító adatait tartalmazó reprezentatív felmérés szerint megállapítható, hogy Debrecen az ipari fejlettség terén 1970-ben jelentősen felzárkózott az élenjáró nagyvárosokhoz, jóllehet bizonyos különbségek továbbra is konzerválódtak. A jelzett mutatók alapján lényegesen javult a helyzet a nehéziparban, az élelmiszeriparban pedig Budapest után a második helyre került Debrecen, megelőzve a többi megyei várost. A legnagyobb lemaradás még mindig a könnyűiparban tapasztalható. Ebben az ágazatban, de a szocialista ipar egészét tekintve is az utolsó helyet foglalja el a megyei városok rangsorában. Az 1973-ból származó fontosabb összehasonlító adatok (az ipari telepek, a munká­sok és a foglalkoztatottak száma, teljesített munkaórák, felhasznált villamosenergia, az ösz­szes állóeszközök, gépek, berendezések stb.) is azt erősítik meg, hogy Debrecen a 19 me­gyeszékhely rangsorában Budapest, Miskolc, Győr, Pécs, Szeged után következik. De a munkások számától eltekintve, a műszaki mutatók vonatkozásában a nagyipari városok 81 Uo.: 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom