Századok – 1977

Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V

DEBRECEN IPARFEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGA 919 gazdaság- és az iparfejlődés számára is. Ennek az új fejlődési szakasznak két igen fontos mozzanata volt: gazdaságirányítás és vezetés rendszerének szocialista átszervezése, valamint a gazdaság minden addigit meghaladó, gyors ütemű fejlesztése. Mindkét mozzanat az 1950 januárjától életbe lépő első ötéves tervben teljesedett ki a leghatározottabban. A tervhez Debrecen is igen nagy lendülettel fogott hozzá. Rendkívüli ipariberuházási tevékenység kezdődött meg, melynek során számos új nagy létesítmény, rekonstrukció és üzembővítés valósult meg, nagyarányú iparosítás bontakozott ki. A tervfeladatok gyakorlati végrehajtása előtt 1949 december végén azonban még egy nagyon fontos esemény zajlott le: állami kézbe kerültek a 10 főnél több munkást foglalkoztató és a külföldi érdekeltségű vállalatok. Az iparban ezzel végképp uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok, s a termelőeszközök túlnyomó hányada társadalmi tulajdonba került. Debrecenben jelentős számban voltak olyan kisebb üzemek, melyeket az újabb kisajátítási törvény érintett. 1949. december 30-án éjfélig Hajdú-megye és Debrecen területén összesen 56 vállalatot államosítottak. Ezekből Debrecenre 35, a megyére pedig 21 üzem esett. A kisajátított 35 vállalat viszonylag kicsiny ipari telepek, öntödék, motorszereldék, lakatosüzemek, szabóságok stb. voltak, közülük két jelentősebb üzem emelkedett ki: a Vas- és Rézbútorgyár, illetve a Benyáts-féle kötöttáru és harisnyagyár, melyek munkáslétszáma jóval meghaladta a törvény által rögzített alsó határt.4

0 Az ötéves terv többször felemelt beruházási keretéből Debrecen is igen nagy összeget kapott az ipar fejlesztésére. A város ennek következtében 1950 és 1954 között rohamosan iparosodott. Egész sereg új üzem létesült, a meglevők többsége pedig továbbfejlődött. Mindez jelentősen megnövelte az ipar álló alapjait. Debrecen az első ötéves terv idején 332 millió forintot fordított a különböző beruházásokra, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére, lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A költségvetés több mint fele (182 millió 395 ezer Ft) közvetlenül ipari beruházásokra irányult. Uj ipari létesítmények és üzemek létrehozása, ún. megalapozó beruházásokra ebből 141 103 millió Ft-ot, az élelmiszeripar fejlesztésére pedig 41 292 milliót költött Debrecen.4

1 Az első ötéves terv nevezetesebb ipari beruházásai közül a Hajdúsági Gyógyszergyár (mai nevén Biogál Gyógyszergyár) és a Gördülő Csapágy gyár (1963-tól az MGM Debreceni Gyára) az iparosítási politika büszkeségei voltak. A város ipari beruházásainak közel háromnegyedét ez a két új, termékeivel azóta már az országhatárokon túl is jól ismert létesítmény használta fel. De az Orvosi Műszergyár, a Mezőgazdasági Gépgyár és a Műanyaggyár létesítése és a Ruhagyár korszerűsítése is jelentős összeget igényelt. A környező területek mezőgazdasági jellegére való tekintettel az élelmiszeripar fejlesztése szintén fontos tervfeladat volt, amely elsősorban rekonstrukciós és korszerűsítési célokat szolgált. A 41 millió Ft-os beruházási keret legnagyobb részét azonban három vállalat, az új 200 vagonos Hűtőház és a Baromfifeldolgozó Vállalat, valamint a tanácsi kezelésű Vágóhíd és a Kenyérgyár fejlesztése kötött le. Az említetteken kívül 1950 és 1955 között még sok igen fontos ipari jellegű létesítmény beruházása valósult meg, pl. a Konzervgyár és a Raktárváros-rész új telepeinek 40

Az MSzMP Hajdú-Bihar megyei Archívuma. 25. fond. 30. 4 1

Az első ötéves terv eredménye Debrecenben 1950-1954. (Debrecen, 1955) 1-8.