Századok – 1977

Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V

KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 883 Három esetet mondottunk el. Nem idéztük azokat az eseteket, amikor csak a térdreborulás vagy az összekulcsolt kéz felemelését említik, de azt hisszük, e három eset is eléggé bizonyítja, hogy itt szabályos szertartásról van szó. A részletesen elmondott eset szereplője egy újlaki polgár és két falusi jobbágy felesége volt. A töredékesen elmondott esetekben szegedi és pécsi polgár, egy a baranyai Somogy faluból való molnár, két falusi jobbágy, egy-egy pécsváradi és aracsai meg egy falusi asszonyt találunk A szertartást mindnyájan egyformán végzik, a nagy terület (Pécs, Aracsa), a nem szerinti vagy társadalmi különbségnek nyoma sincs. Egységes vallási nevelésben részesült emberek ösztönszerű biztonsággal követett magatartásának külső megnyilvánulása ez a szertartás. Isten előtt térdre borulva, összekulcsolva kezüket és szemüket az égre fordítva mondották el fogadalmukat. Az esetleg még felmerülő kétségeket közvetett bizonyítékok oszlatják el, amelyek egyben kiegészítik a már elmondottakat. Az egyik ilyen szabály, hogy a fogadalmat hangosan kellett elmondani. Az újlaki Széles Miklós felesége Erzsébet a lupa nevű betegségben szenvedett. Teljesen legyengült, amikor más asszonyok tanácsára „mert szóval nem tehette, szívében és mély sóhajjal" tett fogadalmat.17

8

Egy erdődi polgár is Jelkének indulatával" fogadta meg, hogy elzarándokol Kapisztranói sírjához, mert ekkor már nem tudott beszélni.17

9

Hangtalanul hívta segítségül Kapisztranóit az az asszony is, akinek már égő gyertyát tettek a kezébe, mert haldoklott.1 8

0

A fogadalom megtételének tehát a kialakult szertartás nem elengedhetetlen feltétele, még kevésbé lényege, hanem csak formája, amit el is lehet hagyni. A jegyzőkönyv a legtöbb esetben megelégszik annak megállapításával, hogy az eset szereplője fogadalmat tett. Geszti János azonban hosszabb szövegeket is feljegyzett, amellyel a fogadalmat tették. Korabeli összehasonlító anyag hiányában nem ítélhetjük meg biztonsággal, mennyire tekinthetők ezek a szövegek hitelesnek. Benyomásunk szerint Geszti nem szépített a valóságon, semmi esetre sem követett valamiféle humanista szabályokat, mert a szövegek között nemcsak szépen fogalmazottakat találhatunk, hanem egészen egyszerűeket is.1 8

1

Valószínűbb, hogy az eseteket úgy jegyezte fel, ahogy neki elmondották, itt tehát a primitív embereknek az a szokása tükröződik vissza, hogy saját szavaikat egyesszám első személyében ismétlik. Érdekes, hogy a hosszabb szövegeket mindig nők mondották el.18

2

Különösen feltűnő egy aracsai polgárasszony fogadalma, amely a Biblia kánai mennyegzőjére hivatkozik,18 3

és egy pécsváradi asszonyé, aki 17S

I 27: quia voce non poterat corde ac suspirio .. . meritorum beati patris atrocinationi se commendavit . .. 179

I 32: verum quod vocis sono non potuit, mentis affectu votum de visítandó sepulcro beati patris ... fecit. 180

I 74: in Signum propinque mortis iuxta morém patrie a circumstantibus eam supervivere iam non sperantibus accensa candela in manus eius erat data et quia ore loqui non poterat, mente devota ... tumulum eius [b. patris] visitaturam se devovit. 181

A szöveget Geszti 15 esetben jegyezte fel, ebbó'l a V 31, 41,48, 65, 82, 87 egészen egyszerű fohászkodás. 182

V 21, 39,73. I83

V 21: Domine Jhesu Christe, rex celi et terre, qui Chananeam mulierem pro filia sua importune ac humiliter orantem exaudisti et filie sue corporis et anime tribuisti sanitatem optatam dyaboli nequiciam ab ea expellendo, exaudi modo et me infelicem ir^trem et respice oculis tue misericordie ad filiam meam agonizantem ac meritis beati patris sibi pristinam restitue sanitatem, quo si in hac hora exaudita fuero, módis omnibus volo ipsam ducere ad tómban sue beatitudinis ...