Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 875 súlyos kétségek merülnek fel az ostya csodatevő voltában.13 2 Az utóbbi versben olvashatjuk, hogy a katolikusok Rómába, Kölnbe, Aachenbe és Compostellába zarándokolnak. , Akinek nincs annyi költsége Menjen csak Bátára vagy Kassára" A reformációt követő költő a búcsújárást társadalmi szempontból a legérdekesebb ponton érintette. A középkorban a zarándoklat is hierarchia kérdése volt. Az arisztokrácia és magasabb papság zarándoklatai messzire vezettek: a Szentföldre, Compostellába, sőt Tari Lőrinc személyében Írországba. Az uralkodó osztály tagjai Rómában találkoztak a gazdagabb polgárokkal, mert az utóbbiak inkább német földre, Aachenbe és Kölnbe jártak. Sem egyik, sem másik helyen nem találkozunk parasztokkal. Versünk utolsó két sora adja meg a választ: az ilyen költséges távoli úthoz nem volt elég pénzük, ezért az országon belüli búcsúhelyeket látogatták. Újlak is azoknak volt útícélja, akiknek „nincs annyi költsége". Ez eleve határt szabhatott a Kapisztrán sírját felkeresők származáshelyének. Újlak a saját hátországában elsősorban a vele közvetlenül érintkező nagy- és kisvárosok polgári paraszti rétegének volt zarándokhelye. 5. § A tanúságtevők társadalmi összetétele megállapításunkat mindenben alátámasztja. Mindössze két arisztokrata család szerepel, a Szekcsői Herceg és a Kórógyi, az előbbi két férfitaggal. Ez a két család a közeli terület nagybirtokosai közé tartozott, ráadásul Szekcsői Herceg Pál testvére, Ráfáel kalocsai érsek volt ebben az időben. Nem hallgathatjuk el azonban, egyik család sem volt Újlak vagy az újlaki uradalom közvetlen szomszédja. Sokkal közelebb feküdtek városunkhoz a Garaiak és Marótiak birtokai, de hiába keressük ennek a két családnak tagjait a jegyzőkönyvben, ott csak a Marótiak egyik udvarbíráját találjuk meg. Pedig Magyarország uralkodó körei minden eszközzel elősegítették Kapisztránói szenttéavatását, ennek érdekében többször nyilatkoztak csodatevő képességéről. Mátyás király maga mondotta el — és ebben a kor felfogása szerint természetfeletti képességet kell látnunk —, hogy Kapisztránói megjövendölte trónralépését.1 3 3 1455—56 év folyamán sok arisztokrata fordult Kapisztranóihoz, kérve járjon közben Istennél gyógyulása érdekében. A sort Szilágyi Erzsébet nyitja meg, aki levelében arra kérte, hogy halálosan beteg menyéért imádkozzék.13 4 Ugyanezt kérte Héderváry László egri püspök a hályogos rokona Losonci Bánffy János érdekében.13 5 Ennél sokkal primitívebb megnyilvánulásokat is ismerünk előkelő körökből. Tornai Szilveszter felesége közeledő szülésére tekintettel kérte Kapisztranóit, küldje el neki egyik cingulusát.136 Politikai vagy egyházi kérdésekben levelezésben állt vele az országnak szinte minden arisztokratája, Garai László, a Marótiak, a Losonci Bánffyak. Azt még valamennyire érthetőnek tarthatjuk, hogy ezek közül a távolabbi birtokosok nem szerepelnek az újlaki jegyzőkönyvben, de az már kevésbé érthető, hogy az egyik vatikáni kódexben olvasható budai tanúk jegyzékében is csak egyetlen arisztokratára, Csáky Istvánra találunk.13 7 13 2 PRT Xll/b 133. 13 3 Magyar Sión 7/1869. 335-336. i34TT 1901j 18 3 13 s Uo. 181, Pettkó a püspököt tévesen Bánffynak nevezi. 1 36 Uo. 197. 13 7 P. Kaizer id. kéziarata 59.1.
