Századok – 1977
Történeti irodalom - Zdrada; Jerzy: Zmierch Czatoryskich (Ism. Kovács Endre) 146/I
146 TÖRTÉNETI IRODALOM A szerző hajlik az egyszerűsített bemutatásra, nem egyszer a szentenciaszerű megfogalmazásra is. Amennyire jó ez a plasztikus láttatás szempontjából, oly nagyok a veszélyei. A budai házak elrendezése, felépítése pl. aligha olyan egységes, kialakulásuk pedig feltétlenül hosszabb fejlődés eredménye, mint azt a 61. 1. sejteti. A soproni lakóházak kutatási tapasztalatainak első összefoglalása (Dávid Ferenc: Magyar Műemlékvédelem 1967—1968) valószínűsíti, hogy Budán is eredményesen lehetne kapcsolatot keresni a háztípusok középkori változásai és az életforma, a gazdaság fejlődése között. Aligha valószínű, hogy a Mátyás-kori kályha maszkjai színészálarcok, vademberei színpadi alakok, s ikonográfiái forrásként a Mária Magdolna templom iskolájának színjátékára való utalást (199. 1.) valószínűtlenné teszi, hogy a Jakab plébános portréjának tekintett kályhacsempe prófétát ábrázol ,Jaco • pro" felirattal. Aligha áll, hogy a cisztercitákban és a dominikánusokban csupa franciát kell látnunk (19. 1.), amint elhibázott magyarázat a középkori építészet arányrendszerének az aranymetszésszerkesztéssel való azonosítása is (102. 1.). Ez az állítás éppúgy engedmény a közhiedelemnek, mint ugyanott a középkori kőfaragómesterek állítólagos titkos .jelkulcsainak" említése, Janus Pannoniusnak „újpogány" püspökként való beállítása, vagy az a nézet, hogy a hódoltsági területeken nem maradtak meg emlékei a középkori képzőművészetnek. (Az ellenkezőt Baranyai Béláné kiválóan bizonyította: Művészettörténeti Értesítő, 1954.) Erős túlzás, és aligha igazolható, hogy az „újjászületés", azaz a reneszánsz kultúra Franciaországot, Nyugat-Európát csak nyolcvan évnyi késéssel éppen 1541 táján érné el. Ez a kijelentés azonban nagyon alkalmas arra, hogy elterjedésével indokolatlan fensőbbségtudatot keltsen. Mert a jól megfogalmazott szentenciának az a fő veszélye, hogy egészében elterjed. Mikor a „Krisztus koporsóját - nem ingyen - őrző" katonák unaloműző kockajátékáról olvasunk (229. 1.), hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ugyanezek a katonák valójában a kereszt alatt - és haszonlesésből - kockáznak a középkori táblaképeken. S ez a könyv módszerének egyetlen veszélye. Az „Ünnep és hétköznap" megújult formában jelent meg.Bővült illusztrációs anyaga: hálás az olvasó az 1974-es szobortöredékek felvételeiért, de nem tud mit kezdeni a nagy eseményt reprezentáló riportképekkel. Egyébként az új kiadás képválogatása éppen a budai művészet vonatkozásában szegényesebb, mint az elsőé. Túltengenek a Bécsi Udvari Kártyajáték és a Weisskunig metszetei, s a szűkszavú képaláírások aligha értetik meg az olvasóval, miért éppen ezek az illusztrációk szerepelnek. Jelentősen felfrissült, szakszerűbb lett a rajzanyag, de szóvá kell tennünk, hogy a 92-93. 1. nagy palota-alaprajza az északi előudvaron vegyíti egymással az 1973-74-ben feltárt és az ekkor kiküszöbölendőnek minősített elemeket. Marosi Ernő JERZY ZDRADA: ZMIERCH CZARTORYSKICH (Warszawa, Paiístwowe Wydawnictwo Naukowe, 1969,466 1.) A CZARTORYSKIAK ALKONYA A lengyel emigráció monarchiste szárnyának története az 1863. évi felkelésig ma már minden részletében ismert, sokkal kevesebbet tud a történetírás a januári felkelés bukását követő évtized törekvéseiről. Ennek oka nem utolsó sorban az, hogy 1864 után a konzervatív emigráció tevékenységében törés következett be. Míg a demokratikus áramlatok képviselői elfoglalták helyüket Európa haladó mozgalmaiban, ott látjuk őket Marx közvetlen környezetében, az I. Internacionálé szekcióiban és a párizsi Kommün barikádjain, a monarchista szárny bizonyos fokig háttérbe szorult, noha tevékenységét be nem szüntette. Ennek a kevéssé ismert időszaknak a feltárására vállalkozott a jeles krakkói történész, amikor hazai és külföldi levéltárak, gazdag sajtóanyag és sok alapvető feldolgozás adataira támaszkodva képet rajzol a Hotel Lambert (Czartoryski párizsi központja) tevékenységéről. A tíz évet, amelyről a könyvben szó van, találóan nevezi a Czartoryskiak alkonyának. Az elöregedés hirtelen következett be a nemzetközi politikai változás nyomán. A porosz-francia háború volt aζ a tényező, amely pontot tett a Czartoryski-tábor erőfeszítései után. Addig, ha talán látta is egynémely tervének illúzióvoltát,
