Századok – 1977

Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V

KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 855 Az információkat többféleképpen értékelhetjük, magunk itt most három szempontból kíséreljük meg a feldolgozást: 1. a lakhely és annak Újlaktól való távolsága alapján a középkori infrastruktúra; 2. a ferences mozgalom társadalmi hatása; 3. a parasztság magatartása szempontjából. 2. § - A feljegyzett esetek jelentős részét újlaki polgárok mondották jegyzőkönyvbe, vallomásuk részben megerősíti, részben kiegészíti azt a képet, amelyet eddig a történeti irodalom a városról kialakított. Újlak a középkori Magyarország egyik nagyvárosa volt annak ellenére, hogy magánföldesúri joghatóság alatt állt. A 14. század elején a Csák nemzetség Újlaki ágának birtoka volt, majd az ág kihalása után, 1364-ben Kont Miklós nádor kapta királyi adományba.39 A nádor utódai közül dédunokája, Újlaki Miklós nevezte magát először erről az uradalomról. A város területén földesúri vár állt, amelynek várnagyát és udvarbíráját a jegyzőkönyv is említi.4

0

A földesúr maga is szereplője a jegyzőkönyvnek mint a vallomást meghallgató tanú.4

1

Kíséretének tagjai is előfordulnak, külön is emlegetik ,,seneschallus"-át.4

2

Ehhez a csoporthoz tartozik a várnagy szakácsa is, aki maga is csodás gyógyulás részese volt.4

3 Nem tudjuk pontosan, kitől és mikor kapta Újlak városi kiváltságait, ezeket Csánki szerint V. László erősítette meg 1453-ban.4

4

Városi szervezete, a bíró, az esküdtek valamint az olasz származású városi jegyző a jegyzőkönyv bevezetésében és záradékában szerepel,4

5

s az önkormányzat legfényesebb bizonyítéka a város fennmaradt és kiadott jogkönyve.4

6 A város gazdasági alapját a bortermelés és kereskedelem adta meg. Nemcsak szőlőhegyeiről tudunk,4

7

hanem élénk kereskedelmi összeköttetéseiről, amelyek a távoli Ragusavai teremtettek kapcsolatot.4

8

Borát a középkori Magyarország legjobb minőségű árujának tekintették és két úton szállították észak felé: a Dunán és a Duna mellett húzódó útvonalon Buda, Szegeden és Tiszafüreden át Kassa és Lengyelország felé 4

9 Városias jellegét a legjobban egyházi intézményei bizonyítják. A ferencesek kolostora Karácsonyi szerint a Csák nembeli Ugronnak köszönhette alapítását és 1316-ban már biztosan működött.5

0

Kezdettől fogva nagy és nagytekintélyű rendház volt, ahol 1353-ban a magyar rendtartomány közgyűlését tartották. A ferenceseken kívül az ágostonos remetéknek is volt Szt. Anna tiszteletére épült kolostora Újlakon, ezt ugyan első alkalommal 1400-ban említi egy pápai bulla,5

1

de nyilván nem lehetett sokkal fiatalabb mint a ferences. Jegyezzük meg, hogy az egész országban mindössze 13 város 3 9

Csánki: i. m. II. 288. 40

I 6,1 30. 41

V 60, V 70. 4 2

V 81. 43

I 30. * 4

Csánki: i. m. II. 288-289. 4 5

Maiuran: i. m. 84-85. 4 "Statutum civitatis Ilók anno MDXXV (Monumentahistorico-iuridicaSlavorum meridionalium XII.) Zagreb 1938. 4 ''Maiuran: i. m. 23., Csánki: i. m. II. 289. 4 8

Zsigmondkori oklevéltár. összeállította Mályusz Elemér II. Bp. 1956. 3154. sz. 49

Uo.II. 5533. 50

Karácsonyi: i. m. II. 175-176. 51

Mon. Vat. Hung. 1/4. 279.