Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 849 4. A S. Isidoro XVI. számú kézirata, amelyben 331 csoda található; 5. A másik „vatikáni" kódex, amelyben 338 csodát írtak le. A felsorolt öt kézirat első tekintetre három jól elválasztható csoportra bomlik. Az elsőbe a két újlaki provenienciájú, a másodikba az első „vatikáni" kódex (fentebb 3. sz. a.), a harmadikba pedig a S. Isidoro XVI. számú és a másik „vatikáni" kódex tartozik. Az alábbiakban az első két, ill. a harmadik kéziratból merítünk, az utolsó kettőt a felsorolandó okokból kifolyólag figyelmen kívül hagyjuk. Előrebocsájtjuk, hogy egyik kézirat eredetijét sem volt alkalmunk látni, tehát csak a kiadott, ill. lemásolt szöveg és a Maáuran által közölt facsimile alapján dolgozhattunk. A fentebb 4. és 5. sorszám alatt említett két kéziratot ismeretlen szerzetes állította össze a 15. század végén. A csodákat igen röviden, néhány sorban jegyezte fel, de akad benne néhány bővebben, sőt bőségesen részletezett eset is, ezeket azonban az újlaki jegyzőkönyvből merítette. Néhol összevonta az újlaki jegyzőkönyvben foglalt eseteket. Gyűjtési területe nem korlátozódott Magyarországra, hanem felölelte az osztrák, cseh és lengyel tartományokat is. Akad ugyan benne néhány olyan magyar eset is, amelyet az újlaki jegyzőkönyv nem említ, különösen sok török fogságból szabadult rab vallomását jegyezte fel.1 0 Már ebben a kéziratban megnyilvánul az a törekvés, hogy a csodákat fajták szerint csoportosítsák (haldoklók vagy halottak feltámasztása, más betegségekből való gyógyulás stb.).1 1 A csodák sorát hosszabb méltatás fejezi be, amelyben Hunyadi Jánosról is megemlékeznek. Ez a méltatás azonos azzal a bevezetéssel, amelyet Mircse János közölt egy velencei kéziratból,1 2 s amelynek szerzője Soproni Péter ferences, Kapisztranói egyik közeli munkatársa, magyar nyelvterületen tolmácsa. Soproninak egy Kapisztranói életrajzát ismeijük és valószínű, hogy egyike volt azoknak a ferenceseknek, akiket a tartományfőnök adatok gyűjtésére Újlakra küldött.1 3 A 4. szám alatti kéziratot ennek ellenére sem tartjuk az ő munkájának, legfeljebb az adatok egy része származik tőle. Az 5. szám alatt felsorolt kézirat a „Miracula eiusdem patris Johannis de Capistrano post mortem" címet viseli, s a csodákat teljesen azok fajtái szerint csoportosítja. Bőven merít az újlaki jegyzőkönyvből, de abból erősen rövidített kivonatot hoz csupán. Külön részt szentel a Kapisztranói életében művelt csodáknak. Gyűjtésterülete az előbbivel azonos. A két kézirat feldolgozásáról nemcsak azért mondottunk le, mert kevés magyar elemet tartalmaznak, hanem azért is, mert nyilvánvaló összesítések, amelyeknek alapját részben az újlaki jegyzőkönyv, részben egy a szövegben cumulus-ként említett iratgyűjtemény alkotja. A kivonatok rövidsége miatt a két kéziratban a tanúk nevét kihagyták, sokszor a szereplő nevét sem írták be, s maga az elbeszélés annyira a puszta tényekre szorítkozik, hogy a magatartás teljesen megítélhetetlen belőle. A két újlaki 1 °P. Kaizer számozása szerint a 239, 242 és 243. sorszámú esetek. 11 A kézirat 251-301, 302-331 sz. bejegyzései. 12 Magyar Sión 7/1869. 104. skk. 11. 13 Uo. 203. Varsányi 1461. április 5-én Ozorán kelt levele: item pro huius rei gratia fratres maturos ad hoc opus sanctum devotos et sollicitos locavi ad locum nostrum Uylach, quem beatus páter elegit sibi ad quiescendum, ut omnia miracula meritis beati patriis facta recolligant et testimonio civicorum fidedignorum in eadem Uylach ad hoc specialiter deputatorum examinent et conscribant in registro diligenter .. . Soproni életrajzának kiadása: Vita et gesta beati Johannis a Capistrano. H. n. (Bécs?) 1523. 172-174.
