Századok – 1977

Történeti irodalom - Budapest története I–II (Ism. Érszegi Géza–Vass Előd) 802/IV

TÖRTÉNETI IRODALOM 807 többen külföldi egyetemre. Az egyetemre járás azonban a polgárfiúk számára nem a kultúra szolgálata, hanem a gazdasági élet eszköze. A külföldre járó polgárfiúk ugyanis az egyetemen nem a tudást, hanem a később is hasznosítható kereskedelmi kapcsolatokat keresik. S mi sem bizonyítja Buda rangját mint az, hogy nem is hiába. Sok olyan német kereskedő tartja Budával a kapcsolatot, akinek egyúttal rokona is itt él a városban. (Az olasz kereskedőket ezzel szemben a királyi kegy pártfogolja s teszi a fővárosi polgárok partnereivé, sokszor versenytársává.) Ahogy megfogalmazzák az országos jogot, úgy sor kerül a budai jog kodifikálására is. A Budai jogkönyv a városi élet minden lényeges oldalát elénk tárja. Belőle táplálkozik utóbb a tárnoki jog, amely a nyolc szabad királyi város egységes jogkönyve lesz. Az időbeli metszeteken belül tárgyilag tagolt tanulmányból nehéz lenne kihámoznunk mindazt, ami fővárosunk történetéből jelentős volt, ha nem következnék a tanulmány végén az összefoglalás. Itt kapott helyet a főbb eredmények bemutatása és azok összevetése belföldi és külföldi városokkal. Sikeresnek mondható az összefoglalás abból a szempontból is, hogy a várostörténeti irodalom főváros központú bő áttekintésével is gazdagítja a művet. Oly jól sikerült ez, hogy fel sem merül az olvasóban a gondolat, hogy az csak a 15. század derekától fogja össze a fejlődés szálait. Budapest középkori történetének művészeti emlékeiről külön tanulmány szól, amely megfelelő időbontásban az Árpád-kori, illetve az azutáni részt tárgyaló tanulmányok után található. Nincs még egy helye az országnak, ahol annyi egymást kiegészítő rom. kő és egyéb tárgyi emlék található, mint éppen Budapest területén. Szinte ezek alapján is meg lehetett volna írni Budapest történetét. A legrégibb épület Fehéregyház, vagyis az azzal azonosítható templomrom. Noha egyetlen helyet sem kerestek annyiszor, mint éppen Fehéregyházét - indokolja ezt Árpád vezér itteni sírja -, mégsem lehetünk biztosak abban, hogy megtalálták, ahogy az sem bizonyos, hogy a Szent István alapította óbudai egyház legkorábbi épülete hol volt. A pesti plébániatemplom máig álló épülete könnyebb lehetőséget nyújtott a legkorábbi pesti templom megtalálásához. Egyedülálló emléke all. századi tabáni templomnak a mostani templomban talált „trónoló Krisztus" relief. Tudunk a tatárjárás előttről az óbudai királyi várról, a felhévizi Szent Háromság, a szigeti Szent Mihály templomok, a domonkosok és a kánai bencés épületeiről. Ezek mellett az épületek mellett a fémművesség apró emlékei is megtalálhatók. Az Attila (vagy Mikó? ) utcai Krisztus korpusz, az oroszlános aquamanile és ereklyetartók jelzik a kereszténnyé vált magyar művészet kezdeteit. A tatárjárás után újonnan épített épületek már gótikus stílben emelkednek. A pesti polgároknak a Várhegyre való feltelepedése két, román kezdeteken nyugvó gótikus plébániatemplomot, gótikus polgárházakat és gótikus királyi palotát eredményezett. Felépült a Margit királyleányt befogadó domonkos kolostor a Nyulak-szigetén. Gyönyörű síremlékét (illetve inkább az eredetit pótló merész rekonstrukciót) méltán csodálhatjuk. A három város körzetében levő településeken is egyre-másra tűnnek fel a templomok. Míg az ország a királyjelöltek között ingadozott, megkezdődött Budán a pálosok legnagyobb kolostorának építése. Az Anjou-korban tovább bővül az óbudai prépostság és a királyi vár épületei is csinosodnak, sokasodnak. Középkori művészetünk egyik legcsodálatosabb alkotása nem kerülte el „a barbárul elárverezett templomi kincsek sorát" (319. 1.), ugyanis a II. József-féle át nem gondolt feloszlatási rendelet következtében a klarisszák templomában levő Erzsébet királynő adományozta házioltár ma a New York-i Metropolitan Múzeumban van. A királyi palota építkezéseit feltehetően „Pocakos" János építőmesternek, budai polgárnak tulajdoníthatjuk. A két budai plébániatemplom, valamint a domonkosok kolostora is bővült. E korszaknak köszönhetjük a később is híres budai kályhacsempék készítésének megindulását, a legszebben illuminált kódexeinket, a Képes Krónikát és az Anjou (Vatkáni) Legendáriumot. Kínai porcelánok, díszes üveg- és kristály-, valamint fémedények bizonyítják azt, hogy „az Anjou-kor művészetét egészséges gazdasági fejlődésen alapuló, haladó művészetnek kell tartanunk, amely az akkori világ egyik legfejlettebb társadalma, az itáliai félsziget társadalmának hatása alatt állt" (267. 1.), Zsigmonddal új fejezete kezdődött a fővárosi művészetnek, különösképpen a budavári palotának. Ekkor épül a Friss palota, amelynek egykori szépségét még mindig mutatja a „lovagterem". A palota építészét is ismerjük, Péter mestert. Megerősítik a vár védőműveit, átalakítják az újonnan megjelent tűzi fegyvereknek megfelelően. A pesti kis háromhajós román templomot nagy gótikus csarnoktemplommá formálják át. Az itt található freskótöredékek és a várban talált freskónyomok bizonyítják az itáliai trecento festészet hazai hatását. Itt dolgozott talán táblaképein a rejtélyes