Századok – 1977
Történeti irodalom - Budapest története I–II (Ism. Érszegi Géza–Vass Előd) 802/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM BUDAPEST TÖRTÉNETE I—II. (Szerk.: Gerevich László és Kosáry Domonkos) (Budapest, 1975. II. kiad., 4291. • 3 t. és 4691. +11.) Budapest története I—II. kötetét, a szokástól kissé eltérve Érszegi Géza és Vass Előd közösen ismerteti. Az I. kötetben Nagy Tibor az őskortól a római kor végéig terjedő munkáját, Györffy György fejezetét, az Árpád-kor, valamint Gerevich László az Árpád-kor művészetét tárgyaló feldolgozásait Érszegi Géza tekinti át. Gyalmos János „Budapest története megírásának előzményei" c. bevezetőjét és Nagy Tibor a népvándorlás kora történeti feldolgozását Vass Előd mutatja be. A II. kötetben Kubinyi András a későbbi középkort Buda 1541. évi elestéig tárgyaló fejezetét és Gerevich László ugyanezen kor művészettörténetét tárgyaló munkáját Érszegi Géza, míg Fekete Lajos - Nagy Lajos a török hódoltság korát feldolgozó fejezetét Vass Előd ismerteti. Az első magyar nyelvű várostörténeti munkák a 19. század közepétől, már levéltári kutatások alapján készültek. A főváros 1873. évi egyesülése után először Salamon Ferenc kapott megbízást egy összefoglaló várostörténet megírására. Ebből az első vállalkozásból 1878-1885 között három kötet jelent meg, amelyek Budapest történetét az őskortól Mátyás király haláláig, 1490-ig tárgyalják. Az 1870-es években feltárt óbudai római régészeti emlékek megmentése indokolttá tette egy múzeum alapítását. Az első budapesti várostörténeti múzeum felállítása után, a főváros 1889-1906 között megjelentette a Budapest régiségei c. időszaki kiadványt. A századfordulón további négy, a főváros különböző korát tárgyaló népszerű feldolgozás látott napvilágot. Csánki Dezső, az Országos Levéltár igazgatója 1911. évi kezdeményezésére elkezdődött a főváros középkori történetére vonatkozó forrásanyag összegyűjtése. A harmincas években a főváros a török kiűzésének 250 éves évfordulójára készült és erre az alkalomra egy összefoglaló történeti feldolgozás megjelentetését tervezte. Az előtanulmányok elhelyezésére 1934-től megindították a Tanulmányok Budapest Múltjából c. tanulmányköteteket. A széles kutatómunka és előkészületek után a főváros Szendy Károly polgármester szerkesztésében négy kötetes sorozatban kívánta Budapest történetét megjelentetni. Ebből a sorozatból az I. kötet, Budapest az ókorban (két külön kötetben) 1942-ben, majd a III. kötet, Budapest a török korban, 1944-ben jelent meg. A II. kötet, Budapest a középkorban kézirata teljesen elkészült, de kinyomtatására nem került már sor. A felszabadulás után a budai Vár és környéke helyreállítása a nagyobb régészeti kutatásokra is lehetőséget nyújtott. A Fővárosi Tanács V.B. 1953 óta egy újabb várostörténeti monográfia megírására tett előkészületeket. A várostörténet megírásának megszervezését a szerkesztő bízottság a Budapesti Történeti Múzeumra bízta. A Fővárosi Tanács V.B. 1961-1971 között több ülésén foglalkozott a főváros történetét összefoglaló monográfia megírásával és végül a hat kötetre történő felosztásban állapodott meg. A tervezett hat kötet a következő: 1. Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig (1301); 2. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején (1301-1686); 3. Budapest története a török kiűzetésétől a márciusi forradalomig (1686—1848); 4. Budapest története a polgári forradalomtól a dualizmus végéig (1848-1918); 5. Budapest története a két forradalom időszakától a felszabadulásig (1918-1945); 6.Budapest története a felszabadulástól napjainkig (1945-1975) A hat kötetből az 1-2. kötet 2. kiadását ismertetjük. Mintegy félmillió éve kezdődött meg Budapest területén az emberiség története. A sinanthropus, akinek eszközeit a Várhegyen találták meg, az emberré válás kezdetét jelenti. Évek százezrei teltek el, amíg a középső paleolitikum idején élt emberek nyomaira bukkanunk. Évezredek múltán jutunk csak el oda, hogy az eddig kizárólag kőszerszámot használó ember a fémre leljen és
