Századok – 1977
Közlemények - Jeszenszky Géza: Jászi Oszkár és R. W. Seton-Watson levelezése az első világháború előtti években 749/IV
Jeszenszky Géza JÁSZI OSZKÁR ÉS R. W. SETON-WATSON LEVELEZÉSE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI ÉVEKBEN Közép-Európa történetírása és köztudata, s e térség külföldi ismerői úgy tartják nyilván R. W. Seton-Watsont (avagy korai írásaiban használt álneve alapján Scotus Viatort), mint az Osztrák-Magyar Monarchia, s ezen belül elsősorban Magyarország egyik legállhatatosabb kritikusát, a politikai hatalomból kirekesztett nemzetiségek odaadó barátját, aki az első világháború előtti és főként az alatti propagandatevékenységével nagyban hozzájárult a dualista Monarchia fölbomlásához, s a nemzetiségi elv jelszava alapján létrehozott új Közép-Európa megszületéséhez.1 Föllépése után a soviniszta magyar sajtó a támadások és rágalmak özönét zúdította reá, „Bécs" fizetett ügynökének, tudatos hamisítónak,2 sőt csalónak és plagizátornak nevezte.3 A háború utáni magyar publicisztika (és részben a történetírás) szerint ő volt a Monarchia egyik sírásója,4 aki gyűlölte a magyarokat,5 s noha felületes tudós volt,6 mégis az ő munkái szolgáltak a 1 R. B. Betts: R. W. Seton-Watson. The Slavonic and East European Review, XXIX (1951), 252-255; Tributes to Seton-Watson: A Symposium. The Slavonic and East European Review, XXX (1952), 331-364; The Dictionary of National Biography, 1951-1960. Oxford, 1971. 877-880; A J. May: Seton-Watson and British Anti-Hapsburg Sentiment. The American Slavic and East European Review, XX (1961), 46-48; A J. May: The Passing of the Hapsburg Monarchy, 1914-1918. Philadelphia, 1966. 236-238; Harry Hanak: Great Britain and Austria-Hungary during the First World War. London, 1962. 20-35; C. A. Macartney: The Habsburg Empire 1790-1918. London, 1968. 784,828 jz.; T.M. Iszlamov: Politicseszkaja borba v Vengrii nakanune pervoj mirovoj vojnü. Moszkva, 1972. 38-39; István Deák: American (and Somé British) Historians Look at Austria-Hungary. The New Hungárián Quarterly, 41. sz. (1971 Spring), 171-173. - Természetesen legalább ekkora szerepe volt az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos brit vélemények alakulásában H. W. Steed-nek, a Times 1903 és 1913 közötti bécsi („ausztria-magyarországi") tudósítójának, aki a világháború alatt lapja külpolitikai szerkesztője, majd 1922-ig a Times főszerkesztője volt. 2 Arthur B. Yolland: Magyarország angol ellenségei. Magyar Figyelő, 1911. ápr. 17-24.; Herczegh Ferencz: Scotus Viatorés a radikálisok. Uo. 1911. dec. 15. 523-527; Yolland Arthur: Dr. Seton-Watson és én. Uo. 1912. ápr. 15. 164-167. 3 Magyar Hírlap, 1909. jan. 12. és máj. 12.; Budapesti Hírlap, 1909. máj. 25. A függetlenségiek lapja, a Magyarország, már 1907. dec. 21-én ezt a hangnemet ütötte meg Seton-Watson első, a Monarchia jövőjét optimistán megítélő könyve kapcsán. 4 Moravek Endre a Magyar Szemlé-ben, 1930. jún. 147. 5 Krisztics Sándor A békeszerződések revíziója. Bp. 1927. 257. 6 Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. Bp. 1920. 328-329. - E vádat először Steier Lajos fogalmazta meg, kétségbe vonva Seton-Watson képességét fonásai kritikai kezelésére. Megfogalmazása szerint Scotus Viator nemzetiségi tárgyú munkássága „egyszerű összeállítása az adott, de nem a gyűjtött adatoknak". A tót nemzeti mozgalom fejlődésének története. Liptószentmiklós. 1912. 314-315.
