Századok – 1977
Közlemények - Varsányi Péter István: Adalékok az 1848-as délvidéki harcokhoz 735/IV
ADALÉKOK AZ 1848-AS DÉLVIDÉKI HARCOKHOZ 741 Eftimie Murgu (1805-1870) lugosi ügyvéd 1848—49-es szerepéről eltérő a történetírók véleménye. Thim József polgári történész (1940) Murgu magyarbarátságát csak látszólagosnak minősítette, mivel benne külön román bánsági tartomány felállítását szorgalmazó politikust látott.2 9 Ettől lényegesen eltér Spira György álláspontja.30 Kovács Endre szerint Eftimie Murgu az útkeresők azon sorába tartozik, akik emlékeztetnek bennünket „1848—49 másik arculatára"3 1 . Vukovics Sebő — Murgu személyes ismerője — három levélben is foglakozik a román politikus szerepével. A vitában perdöntő lehet a kortárs véleménye. „Murgut a lugosi oláh közönség díszes ünnepélyei fogadta, ő jelenben hasznos segedünk, nyilvános beszédeiben és proclamátióiban a Magyar hazáhozi hűségre, s a Ministerium iránti hálára oktatja a népet" — írta Csernovicsnak 1848. június 11-én.32 Kilenc nappal később arról küld értesítést, hogy a temesvári kongresszussal együtt elmarad a június 25-re — Gozsdu által ugyancsak Temesvárra meghirdetett — román összejövetel. ,,Murgu azonban Junius 27-ére Lúgosra hitt összve népgyűlést. Ez egyén eddighazafiasan működik."3 3 A gyűlést követő nap kelt a Csernovicsnak szóló beszámoló: „. . . Lúgoson Murgu elnöklete alatt a városon kivül vagy 1500-ra terjedő számban az oláhok népgyűlést tartottak. Én a városból figyelemmel kisértem. Meg hagytam, hogy egy napon túl ne terjedjen. És hogy petitionalis körön át ne lépjenek. A szellem, melly a népgyüllést vezérlé, annyiban jó volt, hogy a magyar nemzet mellett fegyvert ragadni késznek nyilatkoztak, azonban a Minisztériumtól kérik, hogy kiállítandó seregeiknek oláh fő és alkapitányaik legyenek. Azonkívül hogy szabad legyen nekik az oláh nyelvet is belső dolgaikban használni. Megmondtam Murgunak aztán, hogy felfegyverzésök csak akkor leend szükséges, ha az ország azt töllük igényelné. A verseczi és Temesvári püspökökkel meg nem elégedésöket jelentették ki, s vicariusokat választottak. De kijelentésemre, hogy azt is csak petitio útján terjeszthetik fel a minisztériumhoz, és semmit magoknak tenniök nem szabad, Murgu - ki Krassóban három helyen van követnek megválasztva, szinte az ülés után meg ismerte e rendelet törvényességét, s azt is kérelemkép szerkezendőnek mondotta. Más tárgyok nem volt: a jegyző könyvet közölni fogják velem. . . Temesvár Junius 28-án 1848. királyi biztos Vukovics Szabbás"3 4 A későbbiek során sem vett méltatlan fordulatot Murgu pályája. A radikális román politikus tagja lett a népképviseleti országgyűlésnek, s 1849 áprilisában a Radical Pártnak. Világos után ő is osztozott magyar társai sorsában: előbb halálra, majd kegyelemből négy évi várfogságra ítélték. Nem változott meg Vukovics Sebő véleménye sem: „E férfiú egyike volt a legsajátságosabb jellemeknek, melyek a magyar forradalom terén léptek föl" — írta Emlékirataiban.3 5 29 Thim: i.m. I. 99. 30 Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben. Bp. 1959. 209-210. 31 Kovács Endre: A forradalom és a nemzetiségek. A negyvennyolcas forradalom kérdései. Bp. 1976. 103. 32 Csernovics-iratanyag 331. sz. 33 Uo. 355. sz. 34 Uo. 427. sz. 35 Vukovics: i.m. 259.
