Századok – 1977
Közlemények - Urbán Károly: A Szociáldemokrata Párt értelmiségi akciója 1943–1944-ben 114/I
AZ SZDP ÉRTELMISÉGI AKCIÓJA 129 4. A szociáldemokrata ügyvédek Ladányi Ármin vezetésével mintegy két és fél éves kényszerszünet után 1943 nyarán újjászervezték a Szocialista Jogászszervezetei. A Jogászszervezetnek — miként korábban, 1943-ban is — csupán ügyvéd tagjai voltak, míg a közigazgatási jogászok, bírók stb. távol maradtak a szervezettől. Legfőbb feladatuknak az ügyvédi kamarában való demokratikus szellemű fellépést tekintették s arra törekedtek, hogy a kamarában „a véleményezésre megküldött kérdések plenárisan vitattassanak meg, abban a demokratikus közvélemény szóhoz jusson és a szakszerűség meggyőző erején át kerüljön el az igazságügyi kormányzathoz" — hirdette a Jogászszervezet 1944 februári programja.40 A Jogászszervezet tagjai látták el peres ügyekben az SzDP és a szakszervezetek jogi képviseletét, külön csoport foglalkozott a hadbavonultak, az emigránsok s általában a jogíosztottak problémáival. Később Hadigondozási Tanácsadót is felállítottak. Bár az 1943-ban újjáalakult Jogászszervezet tagjai közé a közismerten kommunista ügyvédeket, pl. a szervezet egykori alapitóját, Bárd Imrét és másokat már nem vették fel, igy is kialakult egy szűkebb csoport (Domokos József, Halász Pál, Hébelt Ede stb.), akiket régebbről is szoros szálak fűztek a kommunista párthoz, s akik 1943 őszétől a Kisgazdapárt polgári tagozatában tevékenykedő kommunista Feri Sándor révén tartottak kapcsolatot a Békepárttal.41 A Jogászszervezet — az SzDP más értelmiségi csoportjaitól eltérően — csak párttagokat vett fel soraiba s így taglétszáma 1943 végén még nem érte el a 60 főt.42 A Jogászszervezet vezetői és tagságának egy része anélkül, hogy előző szervezeti formájukat feladták volna, 1943 őszétől részt vettek az Értelmiségi Csoport keretében létrejött közjogi és közigazgatási bizottság munkájában. Ε bizottság — mely ugyancsak Ladányi Ármint választotta meg elnökéül - pártonkívülieket is felvett tagjai közé. A közjogi és közigazgatási bizottság 1943. október 15-i ülésén a kidolgozandó munkaterv vitája során a háború utáni helyzetre való tervezés minden nehézsége felvetődött. Ladányi úgy vélte, hogy a bizottság munkája legalább négy irányú lehet: 1. szocialista állam részére dolgoz ki munkaprogramot, 2. „tiszta szocialista kormányzat" részére dolgoz ki munkatervet, de nem szocialista alapon, 3. abból indul ki, hogy a Szociáldemokrata Párt polgári párttal együtt koalíciós kormányban vesz részt, 4. azt tételezi fel, hogy a Szociáldemokrata Párt ellenzékben lesz. Ladányi azt javasolta, hogy a pártvezetőségtől kéljenek döntést a munkaterv irányát illetően, de végül is a bizottság Györki Imre indítványát fogadta el, miszerint egy megalakulandó koalíciós polgári kormány részére dolgozzák ki a közigazgatás reformjának tervét s a békeszerződésjogi vonatkozásait.4 3 40 A Szocialista Jogászszervezet feladatai Magyarországon. 1944. febr. Pl Archívum, Ladányi Armin fondja. 41 Feri Sándor előbb Csorba János kisgazdapárti képviselőn keresztül tartotta a kapcsolatot a Jogászszervezet baloldali tagjaival, később pedig Halász Pál révén. 1944 januárjában Feri Sándor kezdeményezésére Halász Pál felszólalt a logászszervezet ülésen a Székesfehérvárott halálra ítélt kommunisták, Tonhauser Pál, Pataki László, Szirmai Hédi és Szekeres Sándor megmentése érdekében, akkor látszólag eredménytelenül. Később azonban ÍZ SzDP nevében Kéthly Anna pártolólag lépett fel az elítélt kommunisták ügyében. A széles körű mentési akció eredményeként az ítéletet megváltoztatták. Pl Archívum, H-f-90. és Pintér: i. m. 307. 41 A Szocialista Jogászszervezet 1943. nov. 10-i névsora mindössze 32 nevet tüntetett fel s egy valamivel későbbi névlistán is csupán 54 fő szerepelt. Pl Archívum, Ladányi Ármin fond. 43 Az SzDP Értelmiségi Csoportja közjogi-és közigazgatási bizottságának jegyzőkönyve. 1943. okt. 15. Pl Archívum, Ladányi Ármin fond. 9 Századok 1977/1
