Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1526 UTÁN 645 csak egyetlen ügykörön belül mutatják azt a változatosságot, amelynek alapján Szilágyi Loránd a magyar államgépezet működését megvilágító tanulmányát3 5 megírhatta. Ez az ügykör a királyi kegy kinyilvánítása. Három fajta, ide tartozó oklevelet ismerünk: egy csoporton a király saját aláírása pótol minden jegyzetet („Joannes rex manu propria"); egy másikon annyi olvasható: „a király úr saját utasítása" („commissio propria domini regis"); a harmadikon pedig az illető ügy előadójának kiléte van feltüntetve: „relatio domini NN", s hitelesítésképpen még a nevezett relator is szignálta az iratot. A ,,manu propriás" oklevelek, szám szerint alig néhány az e tíz hónapból ismert több tucatnyi privilegiális jellegű intézkedés közül, a királyt személyesen is érintő, rendkívüli fontosságú ügyekben, és a jelek szerint főként az uralkodás első hónapjaiban, tehát a legátmenetibb időszakban készültek. Az első ismert ilyen irattal Debrecen oppidumot adományozza az Ártándy testvéreknek János (1526. XI. 25.), a másodikkal Erdődy Simon kap ígéretet kancellári kinevezésre (XII. 12.), a harmadikkal Sztrecsény várát teszi zálogba Szapolyai (XII. 21.), a negyedikkel Várday prímás kap főkegyúri jogot egyházmegyéje fölött (1527.1. 1.), az utolsóval Pestyéni Gergely udvarmester kapja meg a hűtlen Móré-család néhány várát (VI. 7.).3 6 „Relatio"-val ellátott oklevél már valamivel több van, de az összesnek ez is csak töredéke. A relatorok között — a jelenleg rendelkezésemre álló adatok szerint — öt esetben találjuk a királyi titkárokat (Bácsi, Statileo kétszer-kétszer, Tatár egyszer), két esetben Pestyéni udvarmestert, s egyszer-egyszer Batthyány Ferenc vasi főispánt, illetve Várday Pál érseket.3 7 A privilegiális ügyek túlnyomó többsége azonban „commissio propria" alapján készült. A több tucatnyi ilyen jellegű adománylevél stb. közül néhány darab válik csak ki. Azok, amelyek hátán a királyi könyvekbe való bejegyzést tanúsító „regestrata folio" jelzet olvasható.3 8 De míg a manu propriás oklevelekről általában elmondható, hogy a királyt közvetlenül érintő dolgokban intézkedtek, — a relatiós, a regestrata foliós és a szimpla commissio propriás papírok egyként foglalkoznak jelentős és kevéssé jelentős ügyekkel. 3 s E részben Szilágyi L. cikkére támaszkodom elsősorban. Kubinyi András egy tanulmányában (Levéltári Közlemények, 1958 - a továbbiakban: Kubinyi A. Kincstartók) 35 és 55 jelzi, hogy Szilágyi L. elméletét több ponton vitathatónak érzi, de érveit nem részletezi, így véleményét egyelőre nem tudtam fölhasználni. 36 OL Dl. 10008 (Debrecen); 01 Dl. 47701 (Erdődy S.); HO IV. N. 315. (Sztrecsény); EK Kaprinay in quarto VI. N. 13. (Várday P.); SSUA Révay, idegen családok fasc. V. N. 19. (Pestyéni). 3 7 OL NMT 1527/g és Múz. 1. régi 1. cs. (Bácsi F.) - OL NRA 421/35 és OL Kapy 1527. III. 30. (Statileo) - OL NMT 1909/33 (régi 1. cs.) (Tatár) - OL Békássy 1527. IV. 8. és OL Berzeviczy (berzevicei) 1527. VI. 5. (Pestyéni, de az előző Bekény szignójával) - OL NRA 903/24 (Batthyány F., de Statileo aláírásával) - OL NRA 114/30 (Várday P.). Körösi Miklóssal csak bizonytalan hitelű másolat relatiós jegyzetén találkoztam (KÁL Beszterce, Oklevelek 717) de Jakó Zs. szerint (Kancellária 26. skk.) erdélyi vonatkozású okleveleken többször is előfordul aláírása. 38 Első általam ismert darab: OL NRA 1565/15 = 830/33, 1526. XII. 23, Esztergom -Regestrata folio I. Anno Domini 1526, ad Edelyn. A folyamatos regisztrálás bizonyítékai az olyan darabok, mint OL NRA 944/28 (= D1.24878) 1527. V. 10. Buda - Regestrata folio LXII Anno Domini 1527.
