Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1526 UTÁN 637 át szolgált Werbőczy mellett, mint nótárius, majd ítélőmester (prothonotarius), mind annak személynöki, mind nádori hivatalviselése idején. A nyolc kiemelt szabad királyi város fölötti joghatósággal rendelkező királyi főtisztviselő, a tárnokmester, Szapolyai közeli rokona, homonnai Drugeth Ferenc lett.7 Az udvari méltóságok közül egyedül az udvarmesternek volt némi tekintélye, mivel II. Lajos idején ő elnökölt a királyi tanácsban. Nem tudni, megmaradt-e ez a funkciója, mindenesetre az ide frissen kinevezett martonosi Pestyéni Gergely, hajdan a Perényiek bizalmas familiárisa, legutóbb a Mária királyné támogatásával szervezett „kalandos társaság" egyik vezetője, mégis fontos embernek számított, akárcsak a budai várnagyság üj betöltője, osdolai Kun Gotthárd, egy erdélyi középbirtokos nemes. Ajtónálló mesternek az arisztokrata guti Országh Imrét mondja egy forrásunk.8 Az így testet öltő kormányzat vezetői körül nyomban megjelentek a hivatalok beosztott tisztviselői is. A kancellár irányítása alatt működött a királyi titkárok (secretarii regii) testülete. A jelek szerint négy-öt ember alkotta, s mindenképpen kezdettől fogva bele tartozott Bácsi Ferenc, Körösi Miklós, Statileo (Statiliő) János és Tatár Tamás. Közülük Bácsi 1518 körül az országbírói irodában mint jegyző működött, Statileo pedig 1515 óta szolgálta II. Lajost titkári minőségben. Tatár esetleges hivatali pályájáról eddig nem került elő adatunk, de alighanem a Werbőczy körül szerveződött nemesi vezérkar követőihez tartozott. Körösi Szapolyai vajdai secretariusa volt az elműlt időben.9 Míg a királyi titkárok a király közvetlen munkatársai, sőt tanácsadói voltak, a kancellária mindennapi munkáját a nagykancelláriai jegyzők (notarii cancellariae maioris) végezték. Közülük sajnos csak kettőnek ismerjük a nevét: Fülpösi Albertnek és egy bizonyos Ádám deáknak. Fülpösi az érdekesebb figura kettejük közül: régi szakember, országbírói, majd személynöki jegyzőként működött hosszú éveken át, s közben még a krakkói egyetemen is gyarapította ismereteit.1 0 Különösen alakult az ún. kúriai irodák, a Mohács előtt a kisebb kancelláriából, a nádori és az országbírói székekből összetevődött központi jogszolgáltatási hivatalok Bekény első említése személynökként saját, 1526. XII. 27-én Esztergomban írott levelében, OL DL. 47704, ld. még Bónis György. Jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. (a továbbiakban: Bónis Gy. Jogtudó) 365. sk. Drugeth: első tárnokmesteri említése 1527. II. 24. (OL Kapy), ill. AMK Schwartzenbach 1151 (1527. II. 21.). Rokonsága Szapolyaival: Nagy Iván: Magyarország családai (Pest, 1857-1868 - a továbbiakban:Nagy Iván) III. 398 és X. 486. skk. 8 Pestyéni: OL Kapy 1527. III. 30. OL Szulyovszky-Pottornyay 1527. III. 30. OL Berzeviczy (berzevicei) 1527. VI. 5. Kun Gotthárdot csak Szerémi 109 és 135 mondja várnagynak, más adatom nincsen. Országh Imre: MOE I, 99. 9 Bácsi: OL NMT (régi 1. es., 1527/G és Múz. 1.) 1527. II. 2. és II. 5., illetve Bónis Gy. Jogtudó, 407/97. jegyz. Körösi: nevével okleveleken nem találkoztam e 10 hónapban, de 1527. VIII. 20-án pesti házát, mint Szapolyai titkáráét adományozza másnak Ferdinánd (OL Zichy 25/7), Jakó Zs. pedig határozottan állítja királyi titkárrá válását - az ő fonásai sajnos számomra hozzáférhetetlenek. Uő. ír korábbi pályájáról is .Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. Kolozsvár. 1947 (a továbbiakban: Jakó Zs. Kancellária) 12 és 26 skk. Statileo: OL NRA 421/35 és 903/24 (1527. III. 26., ill. VII. 17., vö. még Bónis Gy. Jogtudó 322.) Tatár: OL NMT (régi 1. cs., jelzet nélk.) 1527. I. 8. Öt 1516-ban Werbőczyvtl, gyáli Kenderesi Mihállyal, Glésán Miklóssal együtt látjuk süli Ethele Mihály végrendeletében, OL D1.61984. 10 Fülpösi: OL Dl. 82735 (1526. XII. 20.) és Bónis Gy. Jogtudó 331; Ádám deák: OL Libri Regü 1527/119.
