Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

603 TÖRTÉNETI IRODALOM Bóna Istvánt elismerés és köszönet illeti munkájáért. A nyitott kérdések nem speciálisan művére, hanem általában a népvándorlás kor fejleményeit vizsgáló kutatásokra jellemző' gondok. Végezetül, de nem utolsósorban a szerzővel együtt teszek eleget a szomorú tisztességnek, amikor tisztelettel adózom B. Vágó Eszter emlékének, akinek a dunaújvárosi avar kori telep megmentése köszönhető. Bartha Antal ANTONIUS DE BONFINIUS: RERUM UNGARICARUM DECADES, ΤΟΜ. IV. PARS II. APPENDIX, FONTES, INDEX. Ed. MARGARITA KULCSÁR ET PETRUS KULCSÁR (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. Red. Antonius Pirnát) (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1976. 285 1.) Bonfini művének, a XV. századi magyar történelem egyik legfontosabb forrásának egyetlen tudományos kiadása 1936-1941 között Juhász László, Fógel József és Iványi Béla gondozásában jelent meg négy kötetben. A mű csonka maradt, mert bár Bonfini teljes szövegét tartalmazta, nem készült hozzá mutató, s hiányzott az első kötetben beígért függelék is, amelynek a különböző kiadásokhoz írt előszókat, az ott közölt kritikai megjegyzéseket, és - humanista műről lévén szó - dicsőítő költeményeket kellett volna tartalmaznia. Kulcsár Péter, aki Bonfini forrásait és munkájának keletkezését vizsgálta 1973-ban megjelent könyvében talán a legjobban érezte ezt a hiányt és tiszteletreméltó önfeláldozással szánta rá magát a feladat teljesítésére. Az itt ismertetendő kötetben — ez foglalja el egyharmadát - összesen 30 darabból áll az Appendix, Brenner Márton 1543-ban írt levelétől kezdve egészen Bél Károly Andrásnak az 1771-i Bonfini-kiadáshoz írt előszaváig. A közölt anyag természetesen egyenetlen, de bőven találhatók köztük olyan írások, amelyek kritikai megjegyzéseket fűznek Bonfini művéhez. Ügyes megoldás volt, hogy a régebbi kiadások lapszámára történő hivatkozást Kulcsár a mai pontos helymegjelöléssel egészítette ki. A kötet kétharmadát a mutatók teszik ki. Külön találjuk a Bonfini által említett auctorok névsorát, a közelebbi megjelölés nélkül (pl. a magyar krónikára) történő hivatkozásokat és Bonfini forrásainak felsorolását (107-152. 1.). A jó néhány oldalt tartalmazó hibajegyzék után következik az egész mű névmutatója, nem kevesebb mint 40 ezer tétellel és az előszóban olvasható (8-9. 1.) szabatosan meghatározott elvek szerint. A kötet es a szerzők érdemét talán azzal a megállapítással jellemezhetjük a legjobban, hogy ezzel Bonfini tudományos célokra használható kiadása teljessé vált és felhasználhatóvá. Köszönetet kell mondani a Kulcsár házaspárnak ezért az idegőrlő, hálátlan, de a mi számunkra olyan elengedhetetlenül szükséges munkáért: Bonfini hozzáférhetővé tételéért. A kötet megjelenése még egy örvendetes jelenséget mutat: végre folytatódik fontos forrásaink szövegének kritikai kiadása. Fügedi Erik ZINA MARKOVA: BÂLGARSZKOTO CÂRKOVNO-NACIONALNO DVIZSENIE DO KRIMSZKATA VOJNA (Szofija, Izd. na Bâlgarszkata Akademija na Naukite. 221 1. Izszledvanija po bâlgarszka isztorija 1.) A BOLGÁR NEMZETI EGYHÁZI MOZGALOM A KRÍMI HÁBORÖIG Új sorozat indul ezzel a kötettel a bolgár történettudományban, a közelgő nagy eseménnyel, az államalapítás 1300. évfordulójával kapcsolatos ez is, mint a bolgár történészeknek az utóbbi években sok egyéb kezdeményezése. Nagyjából a mi „Értekezések a történeti tudományok köréből" c. sorozatunkhoz hasonló, talán azzal a különbséggel, hogy nagyobb terjedelmű, de inkább csak a szakembereket érdeklő monográfiákat kívánnak ebben a sorozatban közreadni.