Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
566 VITA Chamberlain, az appeasement politika fő képviselője, kénytelen volt egy-egy kiélezettebb helyzetben erélyesen fellépni Hitler ellen s figyelmeztetni a Führert, hogy amennyiben háborút indít Csehszlovákia ellen, számolnia kell azzal, hogy szemben találja magát Angliával is. Ilyen hangvételű volt az Anschluss hatására elhangzott március 24-i parlamenti beszéde,19 de még inkább a májusi válsággal kapcsolatos megnyilatkozásai, így Berlinbe küldött demarscha.2 0 A Németországgal kapcsolatos brit politika a csehszlovák kérdésben, amelyet az egyidejű ígéretek és fenyegetések jellemeztek, 1938 szeptemberében változáson ment keresztül. A kettősség megmaradt, a hangsúly azonban egyre inkább az előbbin volt. A nyomást a „békés megoldás" érdekében most nem Berlinre, hanem Prágára gyakorolták. Szeptember első hetében Henderson berlini angol nagykövet lázas diplomáciai tevékenységet fejtett ki az angol—német megegyezés érdekében.21 Londonban már szeptember elején döntöttek Chamberlain németországi útjáról. Az erre vonatkozó terv, amely a „Zet" nevet kapta már éppúgy készen állt, mint Chamberlain indulásra kész különrepülőgépe. A tervet azonban a legnagyobb titokban tartották. Sikeres megvalósítása érdekében fontosnak vélték, hogy 1. meglepetés erejével hasson, 2. olyan időpontban váljék ismertté, amikor a háborús pszichózis magasra hág. így az ellenzéknek nem lesz módjában a tervet meghiúsítani. Magát a királyt is, aki szkeptikusan szemlélte miniszterelnökének Csehszlovákiával kapcsolatos politikáját - az utolsó pillanatban, közvetlenül Chamberlain németországi útja előtt tájékoztatták. Az angol miniszterelnök csak francia kollégákat, Daladier-t és Bonnet-t avatta be a „Zet" tervbe. Tőlük már nem kellett tartani, hiszen előzetesen több alkalommal kijelentették, hogy mindenhez hozzájárulnak, amit az angol kormány szükségesnek ítél a csehszlovák válság rendezésére, a háború elkerülésére. Az események további fejlődése szempontjából lényeges Chamberlain szeptember 11-i nyilatkozata a sajtókonferencián. Németország mindent megkaphat, amit akar, háború nélkül" — jelentette ki a brit miniszterelnök.22 Hitler pontosan ítélte meg a mondat értelmét és lényegét, vagyis azt, hogy Anglia támogatja mindennemű, a Szudéta-vidékkel kapcsolatos követelését, illetve a terület Németországhoz való békés úton történő csatolását. A Führer átmenetileg ennél többet nem is akart. Még aznap utasította az illetékeseket, dolgozzanak ki részletes tervet a Szudéta-vidék megszállására.2 3 Vagyis a brit álláspontot figyelembe véve döntött, amely lehetővé tette számára, hogy ezt a jelentős kérdést háború nélkül oldja meg. 1 * Documents on British Foreign Policy, Series III. vol. I. 114. sz. dok. 95-97. 20 Hitler a májusi válságot erőpróbának szánta. Kísérletnek, hogy meddig mehet el az agresszivitásban. Május 19-20-a között tanácskozott Keitel és Brauchitsch tábornokkal. Megtárgyalták Csehszlovákia megtámadásának lehetőségeit. Az elképzelés az volt, hogy ha Anglia nem lép közbe, megkísérlik a csehszlovák kérdést már tavasszal megoldani. Ε tanácskozáson értesült Hitler Ribbentroptól, hogy Henderson berlini angol nagykövet tudomására hozta: Anglia nem marad tétlenül, ha Németország megtámadja Csehszlovákiát. - ADAP Serie D. Bd. II. 184., 185., 186. sz. dok. 246-256. 1. Ez eldöntötte a kérdést. Hitler visszavonult. 21 A berlini angol nagykövet minden erejét latba vetette, hogy kormányát visszatartsa olyan megnyilatkozástól, amely Hitlert felingerelné, mert ez esetben - ahogy érvelt - tényleg fegyverhez nyúl. 2 2 Chamberlain fenti nyilatkozata válasz volt Göring májusi háborús hangvételű uszító beszédére. Ld. V. Král: Plan „zet". Praha. 1973. 2 3 Procès des grands criminels de guerre. XXXIX. köt. 536.1.
