Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 517 szemben".6 5 Az olasz-abesszín háború kirobbanásakor pedig az MSzDP a magyar néphez intézett felhívásában ítélte el az agresszort és sürgette a Népszövetséget, hogy hozzon határozott intézkedéseket a béke helyreállítására.6 6 A pártvezetés ebben az időszakban minden rendelkezésre álló propagandafórumot, beleértve a parlementet is,6 7 felhasznált arra, hogy tiltakozzon a kormány külpolitikája és a fasiszta országok háborúval fenyegető agresszív törekvései ellen. Nem hagyott egyetlen alkalmat sem tiltakozás nélkül, amikor tudomást szerzett a magyar—német gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzéséről vagy éppen a nácik egyéb alantas terveiről. így pl. Peyer a főváros közigazgatási bizottságának ülésén leplezte le azt a tervet, amely a fővárosban létesítendő német központ útján kívánta szabaddá tenni a magyar áruk kivitelét Németországba. Ez nem más, mint az ország kiárusítása - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.68 Nem hagyták szó nélkül a náciknak azt a törekvését sem, hogy a magyarországi német kisebbséget állítsák a hitleri célok szolgálatába.6 9 A képviselőház 1936. május 19-i ülésén Kéthly Anna — az addig szerzett tapasztalatokra hivatkozva — jelentette ki, a Magyarországi Németek Népművelési Egyesülete mindinkább a „Südostraum álmának nyílt szálláscsinálójává" válik.7 0 Mind a parlamentben, mind az ország közvéleményében nagy visszhangra talált a szociáldemokratának a szélsőjobboldal és a nácik anyagi kapcsolatát, a „guruló márkát" leleplező akciója. Peyer Károly, majd Györki Imre, Kertész Miklós a parlamentben hiteles dokumentumok alapján tárta fel a náciknak azt a tervét, hogy a fővárosban egy német hirdetési iroda felállításával és az Új Magyarság anyagi finanszírozásával a német kormány és a náci propaganda számára kívánnak ügynökséget felállítani. A szociáldemokrata parlamenti frakció bátor fellépése — egybeesett a spanyol és francia népfront sikereivel — az ellenzék szemében is megnövelte a párt tekintélyét,7 1 a pártszervezetektől tömegesen érkezett levelek pedig e politika bátor folytatására szólították fel a pártvezetőséget.7 2 Magyarország külpolitikájának követendő irányát leghelyesebben talán mégis Buchinger Manó világította meg hasonló tárgyú tanulmányában. Buchinger hangsúlyozta: a szociáldemokrácia nem volt és ma sem érzéketlen a nemzetközi problémák iránt. Az MSzDP a nemzeti problémát is mindig az össznemzeti és nemzetközi érdekekkel szoros összefüggésben vizsgálta és vizsgálja — írja Buchinger. Ez az alapvetően marxista — a 65 Uo. 66 A felhívást lásd: Népszava, 1935. okt. 6. 67 1935 szeptemberében 14 tagú francia parlamenti delegáció járt Magyarországon. A Magyar Revíziós Liga javaslatára a parlamenti pártok képviseló'i a revízió kérdésében megpróbáltak közös álláspontot kialakítani. A megbeszélésen részt vevő' Mónus Illés szükségesnek tartotta kifejteni, hogy pártja nem ért egyet a kormány külpolitikájával, s ezt a francia delegáció tudomására is hozta. Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a francia kormány többet tehetne azért, hogy Magyarország és szomszédai között a politikai és gazdasági kapcsolatok normalizálódjanak. (Pl Archívum. 696. f. 137. o.e.) 6" Népszava, 1936. jan. 14. 69 Erre vonatkozó terveket lásd: A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1934-1944. összeállították és sajtó alá rendezték: Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth, 1968. 116-130. 70 Népszava, 1936. máj. 20. 71 Lásd a Népszava 1936 májusi számait. 72 Népszava, 1936. máj. 19. 6 Századok 1977/3
