Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
480 ERDÖDY GÁBOR bírni Németország számára ... akkor a magyar Fiume mint a német termékek Adriai tengeri gyűjtőhelye biztos legnagyobb jelentőségű lesz Németország számára".9 7 Frankfurt Triesztre vonatkozó elképzeléseit a forradalmi magyar vezetés megvalósíthatatlannak tartotta. Ε felismerésből kiindulva, a gazdasági előnyök biztosításának ígéretével szövetségre érdemes partnernek igyekezett feltüntetni Magyarországot, közös érdeknek minősítve ezzel a dalmát tengerpart magyar birtoklását. Láthattuk, hogy a magyar politikai körök több kérdésben kritikai észrevételekkel illették az Al-Dunát és Itáliát érintő frankfurti határozatokat. Hasonlóképpen véleményeltérések figyelhetők meg a lengyel nemzeti mozgalom — konkrétan a poseni kérdés — megítélésében is. Ismeretes, hogy a magyar politikai közvélemény Lengyelországot „Európa vérző szívének" tekintette és az európai béke, valamint egy biztos új államrendszer kialakítását csak annak helyreállításával egybekötve tartotta lehetségesnek. Nagy jelentőséget tulajdonított Lengyelország újjászületésének Magyarország szempontjából is, mert benne azt a természetes szövetségest kereste, amely fontos szerepet játszhat az új európai egyensúlyi rendszerben.9 8 Lengyelország helyreállítását a Pesti Hírlap Németország kötelességének nevezte, annál is inkább, mivel Posen tartomány helyzetének rendezésével maga is példát mutathatott a korábban okozott sérelmek orvoslásában.99 Nagy figyelemmel fordult a felosztott lengyel területek mozgalmai felé és rokonszenvvel kísérte a porosz udvar kezdetben megértőnek látszó poseni politikáját. Eközben azonban egy pillanatra sem vesztette szem elől a rideg valóságot, hogy a lengyel kérdés csak a nagyhatalmak reakciós szövetsége ellenére oldható meg.10 0 A német közvélemény kezdetben magától értetődőnek tekintette Lengyelország visszaállítását és kötelességének tartotta elősegíteni e folyamat teljes kibontakozását az előparlament ι határozata is.101 Sajnos a parlament már nem érezte fontosnak a korábban kinyilatkoztatott alapelvek betartását, s a poseni konfliktusban végül is a porosz uralkodó eljárását helyeselte. Elutasította Schaffrath indítványát, amely Lengyelország felosztását „gyalázatos igazságtalanságának nyilvánította és felszólította Németországot „szent kötelességének" teljesítésére, tudniillik, hogy „munkás legyen egy önálló Lengyelhon 97 Szalay László levele G. Kolbhoz, Frankfurt 1848. IX 17. - közli: Szalay Gábor: Szalay László levelei; Életrajzi vázlattal Bp., 1913. 133. Stratégiai és kereskedelmi szempontok alapján nagy fontosságot tulajdonított Dalmácia magyar birtoklásának többek között Szemere Bertalan hg. Esterházy Pálhoz írott levele is: „azon fontosságot, a melyet reánk nézve Dalmát Ország mind védelmi, mind kereskedési tekintetben bír, szem elől nem tévesztjük" - jelzi Magyarország belügyminisztere V. 16-án. - OL. H. 6. 24. A visszatérő magyar érvelések Frankfurtban is éreztették hatásukat. Ezt mutatja Förster X. 16-i - a magyar álláspontot visszhangzó - interpellációja: „Magyarország Németország erős vára Dél és Kelet bányában; Magyarország egy nagy német áramlat kibontakozásának előharcosa, előharcos a korán vagy későn fellépő pánszlávizmussal szemben . . ., Magyarország a szétszóródott német elemek védelmezője Délen." — St. Β. Nro. 98. 1848. X. 17. 2618. 9(1 PH, 1848. IV. 7. - közli: Hajnal István: i. m. 42, vö.: Szeged város üzenete a kormányhoz -OL Filmtár H. 2. 3824. OHB 1848. - 124. 99 PH, 1848. IV. 9. 314. 100 PH, 1848. III. 31. 279; IV. 61. 301. 1 0 1 Kovács Endre: i. m. 41; - vö.: K. Obermann: Deutschland 1815-49. 301. Az előparlament lengyelekkel szimpatizáló megnyilvánulásaiból ld. többek között Leisler, Biedermann, Struve, valamint Mühlheim hozzászólásait - Off. Β. Nro. 5. 1848. III. 31. 17-19, ill. Nro. 20. 1848. IV. 3. 81.
