Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1848-AS NEMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 467 is bűnnek tartatott volna".1 8 Igaz, Klauzál és sokan mások — mint azt Blackwell Ponsonbyhoz írott levele jelezte — Ausztriát a német egység „pár hónapon belüli" tagjának tekintették,19 a Pesti Hírlap azonban már március végén Ausztria és Poroszország küszöbönálló meghasonlásáról adott hírt. A porosz király március 22-i beszédéből azt olvassa ki, hogy az „csaknem nyíltan kikiáltja magát német császárnak, avagy királynak", s a nyilatkozatot Ausztriának intézett hadüzenetnek minősíti.20 Sajnálatosnak találja ugyanakkor, hogy Poroszország — mivel a „teljes felbomlásban lévő" Ausztria nem lehet egyenrangú vetélytársa - nagyobb eséllyel nézhet az összecsapás elé.2 1 Ennek ismeretében „a szabadság őszinte barátai közt általánossá vált a meggyőződés, hogy Ausztria a jövőben csak úgy őrizheti meg alkotmányos szabadságát, ha teljesen a nagy németországi politikához csatlakozik", ha őszinte közeledésével megnyeri Németország híveit, s ezzel megváltoztatja a Poroszország számára kedvező erőviszonyokat.22 így látta elkerülhetőnek Kossuth a birodalom felbomlását,2 3 s ezúton vélte a Pesti Hírlap biztosíthatónak Ausztria befolyását az új Németországra.24 Ezzel egy időben az említett politikusok az alkotmányos Ausztriától remélték, hogy megadja a „szilárd állandóságot a német egységnek".2 5 Németország megszületését a Pesti Hírlap egyértelműen Ausztria érdekének is tekintette.2 6 1848 tavaszán Bécs politikai légkörét a nagynémet érzés alaposan áthatotta, röpiratok sora követelte határozottan az ausztriai kormánytól a vezető szerep megragadását.2 7 A centralista Pesti Hírlap azonban azt is meglátta, hogy a márciusi nagy felbuzdulás már alábbhagyott, s hogy egyre több korábban szimpatizáló fordult szembe az egységes német birodalom gondolatával. „Kik tegnap a nemzeti német zászlót lengették, ma idegen lázítónak nevezik a németet" — számol be az egység ellen munkálkodó reakció térnyeréséről.28 Észrevette azt is, hogy miközben a bécsi kormány hegemóniára törekszik Frankfurtban, az örökös tartományok sorsát fél azonosítani a német egység sorsával, hogy az abszolutizmus hívei „inkább a szlávok, mint Frankfurt felé hajlanak", s e szerinte „fonák" eljárást a népek szabadságát veszélyeztető politikának nevezte.29 A felismert ellentmondások kialakulása természetes következménye volt az ausztriai alkotmányos átalakulás megtorpanásának, s a bécsi abszolutisztikus körök Andrássy Gyula által hiú ábrándnak minősített azon elképzelésének, hogy még „most is 1 * Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben I. Genf. 1865. 75. 19 Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája Bp. 1957. 37. 50 PH, 1848. ΠΙ. 28. 268; az osztrák-porosz ellentétekről Id. még többek között PH, 1848. IÍI. 27. 264, MT, 1848. IV. 5. 7;vö.:H. Marschall: i. m. 77. A kiéleződő ellentéteket tükrözik a frankfurti előparlament felszólalásai is, pl.: Rittinghausen április 1., Mittermayer III. 31. Ld. Off. Β. No. 9. 35., és No. 1.2. 11 PH, 1848. IV. 16. 339. 2 2 Horváth Mihály: i. m. 1. 74. 2 3 Kossuth Lajos IV. 11-i beszéde - közli -.Hajnal István: i. m. 81. 24 PH, 1848. IV. 7. 303. 2 5 Horváth Mihály: i. m. I. 75. 26 PH, 1848. V. 16.439. 2 7 W. Mommsen: i. m. 202. 28 PH, 1848. IV. 28. 377. 29 PH, 1848. V. 5.403,V. 6. 405.
