Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

442 VARGA J. JÁNOS űnagysága parancsol ... Ha kenig parancsolja ..., hogy ott legyen az törvény Keszthelyt, főnemes népeket sokat és szolgabírákat hívassatok reá és azok tegyék az törvént . . ."9 A dominuszok főleg akkor vették semmibe a területi illetékesség által másnak biztosított jogokat, amikor szervitoraikat sérelem érte és eleget téve képviseleti kötele­zettségüknek, maglik kerültek az igazságszolgáltatással kapcsolatba. 1648 tavaszán történt Veszprém vármegyében, hogy Batthyány generális egyik szervitorát, Szily Györgyöt meg­ölték bizonyos teszériek. A bűnösöket Pázmán Miklós pápai főkapitány megfogatta és ügyüket a vár katonai bírósága elé vitte, azt azonban Batthyány illetéktelennek minő­sítette a per lefolytatására. A gyilkosságot elkövető teszériek területileg ugyan a pápai seregszékhez tartoztak, mert falujuk Pápa közelében, a Bakonyalján feküdt, a dunántúli főkapitány mégsem fogadta el az ítéletet, mert Pápa és az ottani szék is a győri generális­hoz tartozott, Szily ellenben az ő zászlaja alatt szolgált. 1648. augusztus 4-én Pázmánhoz intézett levelében a vizsgálatról és a meghozott ítéletről így nyilatkozott: „ .. . kik voltak az törvénytevők és mint, s hogy lett az törvény, nékünk igen heltelennek látszik. És a törvény is nem tetszik, mert az nem illette seregszékit, holott ő nem végbéli zászló alatt, hanem az mi köteles szolgánk volt." Többek között erre is hivatkozott, amikor a per megújítását kérte.10 A nagyobb végházakban a seregbírói tisztséget jogban járatos, tapasztalt, a katonák előtt tekintéllyel és becsülettel rendelkező fővitézre bízták.1 1 Kisebb erősségekben, ahol az őrség csekély száma miatt seregbírót nem tartottak, a bírói tisztet is a kapitány viselte, ő azután vagy maga gyakorolta a tisztséget vagy fogott bírákra ruházta azt. A seregbíró elé került minden fegyelmi vétség és bűneset, ő nevezte ki a vizsgálat elvégzésére illetékes bizottságot, elnökölt a tárgyaláson és ő hirdette ki az esküdtek által hozott ítéletet. A seregbíró az igazságszolgáltatás mellett egyéb feladatokat is ellátott: nála helyezték el a katonák pénzét, amelyhez tiltott körülmények között jutottak1 2 és mindaddig őrizte, amíg a kerületi főkapitány nem rendelkezett róla,1 3 s őt keresték meg társai - mint hiteles és becsületes embert -, ha nyugtát, adásvételi szerződést vagy kezeslevelet kívántak hitelesíttetni.14 A seregbíróság elsősorban a katonai rendtartások és szabályzatok megsértőit, vala­mint a közbűncselekmények elkövetőit sújtotta. Illetékessége azonban nemcsak az adott végvár őrségére terjedt ki, hanem az egész vártartományra, így a katonai vétségek mellett — mint már említettük - polgári ügyekben is eljárt. A különféle ügyeket rangsorolva, a legenyhébbnek tekinthetjük az olyan szabály­sértést, amelyről az említett körmendi hajdú szabadságlevél a következőket mondja: „ ... ha penig az városiak magok között bírságot tesznek föl mezőbéli károkért, kerteken, * Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból 1504-1560. Pest. 1861. 210. ' 0 OL.B. es. lt. Ρ 1315. 2. es. Batthyány I. Ádám iratai 1648. 15. f. 11 Körmenden Krakkai Dömötört és Horváth Balázst 1676-1695 között több ízben újraválasztották. OL. Békássy es. lt. Ρ 45. 10. es. 35., 73. f. és Β. es. lt. Ρ 1314. Miss. 27 797. sz., iU. Ρ 1336. 2. es. „Formulare" kohyv 336. 12 Tiltott körülménynek számított a békesség idején foglyul ejtett törökök megsarcolása. Sinkovics István sze^k.: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/l. 1526-1790. Bp. 1968. 146. 13 OL. Β. es. lt. Ρ 1315. 2. es. Batthyány I. Ádám iratai 1648. 49 f. 14 A győri seregbíró, Nagy Ferenc és nótáriusa, Bakó Gábor rendszeresen hitelesítették 1669-1672 között a győri vitézek kezesleveleit, amelyeket Esterházy János fogságában levő társaik kiváltásáért írtak. OL. Esterházy es. lt. Ρ 1291. 103. sz. Győr m. Katonai íratok 1669-1672. sz. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom