Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

397 TÖRTÉNETI IRODALOM története Magyarországon" címmel. A II. kötet 1967-ben látott napvilágot, címe: „A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve". A Studia et Acta Ecclesiastica III. kötete, - „Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből" - a sorozat eddig legszínvonalasabb és legterjedelmesebb kötete; 18 szerző 1022 oldalra terjedő munkája zömében forrásközléseket (részben eddig nem publikált, többnyire azonban nehezen hozzáférhető szövegekből, szemelvényes újrakiadást) tartalmaz, bevezető és értékelő tanulmányokkal, a hazai reformáció református (helvét hitvallást követő) ágának alapvetése, meggyökerezése időszakából. A forrásgyűjtemény elsősorban magyar nyelven írt szövegeket közöl. A szemelvények kiválasztásánál az a szempont vezette a szerkesztőt és a kötet munkatársait, hogy a kiadvány ne csak a szakemberek érdeklődését keltse fel. Ezért a szövegközlésben nem törekszenek az egyes művek teljes szövegének közreadására, s az olvasmányosságra fordítottak nagyobb gondot, lemondva a betűhűségről, — azt csak a versek és egyes kiemelt dokumentumok esetében követték —, általában a hangtani sajátosságok megőrzésével, a mai helyesíráshoz alkalmazkodtak. A kötet négy részre tagolódik: I. Szegedi Kis István; II. Méliusz Juhász Péter műveiből; III. A magyar biblia és magyarázata; IV. Egyháztörténeti dokumentumok. A kötet élére (az első két részbe) a kor két kiemelkedő teológusának, Szegcdi Kis Istvánnak és Méliusz Juhász Péternek néhány irata került. Az itt közölt szövegek és a rájuk vonatkozó elemző tanulmányok, így Kathona Géza Szegedi Kis „Loci communes", Bucsay Mihály pedig Speculum című munkájáról írt elemzése mellett Kormos László pl. Méliusz Juhásznak 1562-ben Debrecenben kiadott, korábban elveszettnek hitt három munkáját - két dialógusát és egy imádságoskönyvét -töredékekből rekonstruálta. A kötet III. része „A magyar Biblia és magyarázata" összefoglaló címet viseli; ebből következően olyan forrásanyagot és tanulmányokat közöl, amelyek tárgya a biblia, illetve annak magyarázata (bibliafordítás, igehirdetés, katekizmus). Itt kiemelhetjük Czegle Imre tanulmányát, amely végigkíséri a magyar bibliafordítást a 10. századi első kísérletektől az első teljes magyar bibliáig, vizsgálva annak megszületési körülményeit is. A tanulmányhoz tematikus csoportosításé bibliográfia is csatlakozik. A kötet IV. részében a nagyar református egyház történelmi helyzetére, elsősorban a török uralom alatti sorsára, valamint külföldi kapcsolataira vonatkozó dokumentumokat találunk. Alcsoportjai: a török kérdés: svájci levelesláda a reformáció korából; magyarok Wittenbergben. A „török kérdés" a 16. századi magyarországi reformált egyházak kialakulásának és történetének (de még a 17. század jelentős részében is) egyik döntő, és igen kevéssé ismert kérdése. Kevés a fennmaradt, hozzáférhető dokumentum. Csohány János a fejezethez írt bevezető tanulmányában felvázolja a 16. század első felének európai nemzetközi viszonyait, s ezek kapcsolatát a magyar üggyel; vagyis arra keresi a választ, hogyan és miért szakadt három részre az ország. Állást foglal azzal a téves, de a köztudatban máig élő felfogással szemben, hogy a török kedvezett a reformáció egyházainak. (A bevezetéshez egy teljességre nem törekvő bibliográfia is csatlakozik). - ,,Α XVI. századi református egyház és a török" témakörben még ezek után is maradt számos, megoldásra váró kérdés. Eszéki (Zigerius, Zigetius, Szigeti) Imre Flaciushoz írott levelét (Tolna, 1549. augusztus 3.), valamint Thuri Farkas Pál keltezetlen körlevelét - a török kérdésben egymásnak meglehetősen ellentmondó két művet - Bucsay Mihály fordította le és teszi közzé, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. Eszéki a török jóindulatát látja a lutheri vallással szemben, Thuri Farkas levelének tartalmát megszabja műfaja - körlevél, politikai röpirat. Feltárja a török gaztetteit, s azon is kesereg, hogy ezt még a magyar főurak is tetézik jobbágyaik sanyargatásával. A török korra, annak belső viszonyaira igen érdekes adatokat tartalmaz Csanaki János pesti papnak Melith Ferenchez, Török Ferenc tiszttartójához Diósgyőrbe címzett, 1571. március 28-án kelt, s a Magyar Országos Levéltár Zichy-levéltárában fennmaradt levele, amelyet Ritoók Zsigmondné betűhíven ad közre és értékel, feltárva a levél keletkezési körülményeit, tartalmát, utalásait. Színes képet fest a török uralom alatt élő Budáról és Pestről. A reformált egyházak és a keresztyén magyarság nehéz helyzetét, a néppel együtt élő, sorsában osztozó Csanaki János pesti pap töröktől elszenvedett megaláztatásain keresztül mutatja meg a tanulmány. A „Svájci levelesláda a reformáció korából" Zsindely Endre svájci levéltárakban és könyvtárakban végzett kutatásai eredményeinek egy részét tartalmazza: Pesti Macarius József levelezését Bullinger