Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

FIGYELŐ Ránki György: FINNORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Finnország száz esztendős gazdasági fejlődésének főbb, számszerű eredményeit a gazdasági növekedés modern, főleg Kuznets által kidolgozott elvi és statisztikai módszerek alkalmazásával tárta fel részletesen az a hét kötetből álló sorozat, melyet a finn Nem­zeti Bank égisze alatt készítettek, s a „Studies of Finland's Economic Growth" össze­foglaló címet viseli.1 A kötetek az elmúlt esztendőkben folyamatosan láttak napvilágot Helsinkiben. Az egyes kötetek a finn gazdaság különböző szektorainak mintegy száz esztendős fejlődését 1860-tól 1965-ig évenkénti bontásban dolgozzák ki. Az első kötet a mezőgazda­sággal, a továbbiak az erdőgazdasággal, a házépítéssel, a nagy- és kisiparral, a közlekedéssel és a hírközléssel, végül a két utolsó kötet a külkereskedelem kérdéseivel foglalkozik, azt időben 1917-tel, a független finn állam létrejöttével választva szét. Módszertanilag jórészt azonos felépítésű kötetekről van szó. Valamennyi esetben a kötet elkészítésének módszertani és statisztikai problémáit is felölelő, a főbb eredménye­ket szövegesen ismertető bevezető tanulmányt hatalmas táblázatos anyag követi, majd egy rövid, angol nyelvű összefoglaló zárja a köteteket. Ismertetésünk a statisztikai anyagra és az angol nyelvű összefoglalóra támaszkodik, így nem célunk a bevezető tanulmányokban felvetett problémák értékelése. Elsősorban a finn gazdasági fejlődés néhány sajátosságára kívánunk rámutatni, amit különösen az tesz számunkra érdekessé, hogy Finnország is Európa alacsonyan fejlett régiói közé tartozott, ahol az ipari forradalom csak meglehe­tősen későn bontakozott ki. Finnország sem rendelkezett fejlődése első szakaszában állami önállósággal, és helyzete a politikai szuverenitást illetően jóval kedvezőtlenebb volt az Orosz Birodalmon belül, mint Magyarországé a Habsburg-monarchiában. A fejlődés második szakaszában viszont - a második világháborúig - közel azonos nagyságrendű országokról van szó. 1 Pentti Viita: Maataloustuotanto Suomessa 1860-1960. Helsinki, 1965; Heikki J. Kunas: For­estry in Finland. Helsinki, 1973; Eeri Heikonnen: Housing in Finland. Helsinki, 1971 \ Reino Hjerpe, Riita Hjerpe, Kauko Mannermaa, O. E. Niitamo, Kaarlo Siltari: Industry and industrial handicraft in Finland. Helsinki, 1976; Seppo Leppänen: Transport and Communication in Finland. Helsinki, 1973; Eikki Pihkala: Finland's Foreign Trade 1860-1917. Heikki Oksanen-Erkki Pihkala: Finlands Foreign Trade 1917-1949. Helsinki, 1975. Ismertetésünkben a finn gazdaságra vonatkozó megállapításainkban és bizonyos adatokban még a következő' munkákra támaszkodhattunk: Lennart Jörberg: The Nordic Countries in: Fontana Eoonomic History of Europe. Vol. 4. London, 1973; L. Jörberg-Olle Krentz: Skandinavia 1914-1970 in: Fontana Economic, History of Europe, Vol. 6. London, 1975; Ingvar Svennilson: Growth and Stagnation in European Economy. Genève, 1954.

Next

/
Oldalképek
Tartalom