Századok – 1976

Történeti irodalom - Rákóczi-kori tudományos ülésszak 1973. szeptember 20–21. A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei (Ism. Heckenast Gusztáv) 1151/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM RÁKÓCZI-KORI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1973. SZEPTEMBER 20—21. (Vaja. 1975. 125 1.) A RÁKÓCZI-KORI KUTATÁSOK ÚJABB EREDMÉNYEI (Pécs. 1974. 166 .) II. Rákóczi Ferenc születésének háromszázadik évfordulójára készülve, a korszak kutatói 1973-tól kezdve folyamatosan a szakmai nyilvánosság elé bocsátották új eredményeiket, és a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács, illetve a MTA Pécsi Bizottsága áldozatkészségéből az 1973. szeptember 20 — 21-i vajai és az 1974. március 22 — 23-i pécsi tudományos ülésszakok teljes anyaga nyomtatásban megjelent. Mindkét konferenciára az országos és a táji történeti kutatások összhangja, a fővárosi és a vidéki kutatók alkotó együttműködése nyomta rá bélyegét, s a most már minden érdeklődő számára hozzáférhetővé vált előadásszövegek bizonyítják azt a résztvevőkben kialakult benyomást, hogy a Rákóczi-kor viszonylag nagy számú ós jól felkészült kutató gárdával rendelkezik. A vajai ülésszak előadásai a hajdúszabadság, a Rákóczi-kori művelődéstörténet és helytörténet, a pécsi ülésszak előadásai a kuruc hagyomány és a Dél-Dunántúl Rákóczi-szabadságharc alatti története kérdései köré csoportosultak. A hajdúszabadság kérdéskörében Esze Tamás A felső-tiszavidéki népi kurucság harca a hajdúszabadságért c. előadása egyrészt összefoglalta a szerző e tárgyban folytatott évtizedes kutatásait, másrészt módszertanilag is példamutatóan kapcsolta össze az országos és a helytörténeti problematikát. Kácz István és Szendrey István korreferátumai a hajdúk különböző csoportjaival és a hajdúszabadság tartalmának egyes részleteivel foglalkoztak, megítélésünk szerint kissé túlbonyolítva a valóban létező terminológiai és tartalmi nehézségeket. A művelődéstörténet kérdéskörében Köpeczi Béla A Rákóczi-szabadságharc ós emigráció művelődéstörténeti problémái című előadása a műveltség kérdésének középpontba állításával tekintette át a Rákóczi-kori irodalomtörténet, politikai eszmetörténet, egyháztörténet és hagyománytörténet kutatási eredményeit és feladatait. R. Várkonyi Ágnes a művelődés és az állami politika összefüggéseiről, Péter Katalin a Rákóczi-szabadságharc Zrínyi-hagyományáról, Oyenis Vilmos a kuruckor mindennapjainak 18. századi emlékképéről, Hopp Lajos a Rákóczi-szabadságharc és emigráció irodalmáról korreferált. A helytörténet kérdéskörében Benda Kálmán tartott A Rákóczi-szabadságharc ós a helytörténeti kutatások címen a problémákat világosan kifejtő vitaindítót. Az előadásban felvetett egyes módszertani kérdések lehetséges megoldásaira szolgáltatott példát Benczédi László a kállói helytörténet és a végvári katonaság országos története összefüggését, Farkas József a néprajzi kutatás történeti forrásait, Heckenast Gusztáv egyes ipartörténeti problémákat, Koroknay Gyula építéstörténeti kérdéseket, Kovássy Zoltán máramarosi és kővár-vidéki hagyományokat, Rúzsás Lajos dunántúli helytörténeti kérdéseket, végül Molnár Mátyás múzeumi feladatokat ismertető hozzászólása. A pécsi konferenciának a kuruc hagyományokkal foglalkozó ülésén Köpeczi Béla A Rákóczi-hagyomány értelmezése című elnöki megnyitója után R. Várkonyi Ágnes Történelmi népiesség és kuruc hagyomány című előadása alapos eszmetörténeti és historiográfiai áttekintést adott, részletesen vizsgálta, hogy a kuruc költészet hogyan illeszkedett be a Rákóczi-szabadságharc változó hagyományképébe, s a Csínom Palkó kapcsán a korabeli társadalmi tudatot évszázados történeti távlatokba állítva elemezte. Hopp Lajos Lengyel—magyar hagyományok a Rákóczi-szabadságharc és emigráció irodalmában címen gazdag és színes összefoglalását nyújtotta eddigi kutatásainak. A pécsi konferencia táj-történettel foglalkozó ülésén Andrásfalvy Bertalan Délkelet-Dunántúl népeinek sorsa a Rákóczi-szabadságharc idején és Szita László Baranya népe a Rákóczi-szabadságharc idején című előadásukban eddig ismeretlen vagy feldolgozatlan források, összeírások és néprajzi gyűjtés alapján a 17 —18. századfor-10 Századok 1976/6.