Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
854 KALI.AY ISTVÁN kozott a témával. Ennek oka talán az lehet, hogy a felszabadulás előtt a hitbizományi levéltárak kevésbé voltak hozzáférhetők, 1945 után pedig a kutatók figyelme más irányba fordult.Azl949. évi VII. te. a hitbizományokat megszüntette Magyarországon. A legújabb Magyar állam- és jogtörténet szerint7 a hitbizomány valamely család javára lekötött s így a forgalomból kivont oszthatatlan vagyon, melyben a vagyon állagát sem megterhelni, sem elidegeníteni nem lehet. Az alapító a családon belüli örökösödési rendet pontosan szabályozta. Katona szerint a hitbizomány célja a család megóvása az elszegényedéstől, „díszének és fényének fenntartása" azáltal, hogy az elidegeníthetetlen vagyon osztatlanul egyetlen fiörökösre száll. A hitbizománynak vagyoneleme lehetett az ingatlan vagyonon kívül a kisebb királyi haszonvételek közül a híd-, vám-, rév- és helypénz szedési jog is.8 A nemzetségi vagyon konzerválására, megtartására való törekvés Magyarországon jóval megelőzte az 1687. évi tételes szabályozást (9. tc.), 1351-ig, az ősiségig nyúlt vissza. A királyi adománylevelekben az öröklés módjára vonatkozó különleges kikötések mind ebbe az irányba mutatnak. Ezt a célt szolgálta az öröklésnek a fiágra való korlátozása is.9 Hitbizomány ok alapításának lehetőségét a főrendek az 1687. évi országgyűlésen, az ellenállási záradék eltörléséért jutalmul kapták. Később, 1723-ban (50. tc.) ezt a jogot a köznemesekre is kiterjesztették. Ennek ellenére 1687-1720 között csak három (Zichy, Esterházy, Erdődy), 1723—1850 között több főrendi, de csak egyetlen köznemesi hitbizomány (Festetics 1765) alakult. Egyes főurak a Lajtán túl is alapítottak hitbizományokat (ld. Esterházy).10 Hitbizományok alapítását, szabályozását a család ülése vitatta meg. Az első ilyen ülés 1626-ból ismeretes. Ez évben aThurzó család gyűlése jelölte ki a gróf Thurzó György-féle hitbizomány első jogos hitbizományi birtokosát.11 A Csáky család egy jóval későbbi ülése a családi hitbizomány alapszabály-tervezetét vitatta meg.1 2 Hitbizomány létesítéséhez királyi jóváhagyás kellett, a megyei közgyűlésen ki kellett hirdetni. Fontos előfeltétele volt, hogy más jogát nem sérthette.1 3 A hitbizományt a hitbizományi birtokos egyedül kezelte. Jogait törvény nem szabályozta, mindent jogában állott megtenni a vagyon fennmaradása, a jövedelem biztosítása érdekében. A javítások, építkezések, csatornázás stb. mint szerzemény, a birtokos szabad rendelkezése alatt állott.1 4 Mégis annyiban volt korlátozva, hogy az öröklésben utána következő várományos vagy várományosok a birtokosi kötelezettségek megtartását, a hitbizomány állagának és értékének fenntartását ellenőrizhették.1 5 Ettől az egyetlen korlátozástól eltekintve a hitbizományi birtokos a vagyont kizárólagosan és korlátlanul 7 Csizmadia Andor szerk.: Magyar állam- és jogtörténet. Bp. 1972. 286—286 8 Katona, 6—6, 38. 54. 9 Erdélyi, I. IV—V. 10 Katona, 28, 31, 33, 34. — Az 1723: 48. tc. (a tékozlókra rendelt zárlatról) a hitbizományi javakról mint elidegeníthetetlenekről (inabalienabilia) emlékezik meg. 11 Erdélyi, II. 302—303. 12 Kállay István: A családülés. Levéltári Közlemények, XLIII. évf. 1972. 6. 13 Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda. 1845. I. 246. §. 461. — Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy csak szerzett vagyonra vonatkozhatott. 14 Erdélyi, II. 307. 15 Uo. 309. — Katona, 165—166.
