Századok – 1976

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1974–1975 (Ism. T. Mérey Klára) 971/V

TÖRTÉNETI IRODALOM 973 „Dunántúlimezővárosifejlődés a kései feudalizmus korában" címmel írt hosszabb tanulmányt, míg a 6. kötetben Kállay István Kaposvár 1703. évi vásárprivilégiumáról írt. 1iúzsás Lajos tanulmánya áttekinti a mezővárosok különböző típusait, majd megállapítja, hogy a 17. században a fegyverrel szolgáló mezővárosok hálózata a Dunántúl nyugati részéről a felszabadító háború nyomán tovább terjedt az egykori védvonal előtt és kiterjedt egész Dunántúlra. (Megállapítását térképen is ábrázoljs.) E városok között találjuk Kaposvárt is. Mária Terézia idején ez a város már örök szerződésű mezővárosként szerepelt. A 19. század fordulójától általában megnő a mezővárosok szama, népességük emelkedik. 1828-ban már nagyobb gazdasági funkciót töltenek be az ország gazdasági életében, mint в szabad királyi városok. (Ennek okát a szerző a terménykereskedelem kis városhoz, ki^egységhez kötődésében látja.) Kaposvár ezek között a városok között található, bár szűk hatáiral és rossz közlekedési helyzettel küzd. Igazi gazdasági fellendülését a vasútvonal megnyitása hozta. Ugyané város életének egyik fontos eseményét, vásárprivilégiumának történetét dolgozta fel Kállay István. A szerző rámutat arra, hogy Kaposvár négy éves vásártartásra kapta meg a jogot Esterházy Pál nádor kérésére I. Lipóttól, s noha erről a további szerződésekben nem esett szó, ez a vásártartási jog megvolt. A szerző közli a vásártartás engedélyezéséről szóló okirat eredeti latin ós fordított magyar szövegét, továbbá a kaposvári kereskedők kérelmét, akik a vásárra menetelük érdekében mielőbbi dézsmálásukét sürgetik, hangsúlyozva ezzel is e vásárok jelentőségét. Az 5. kötetben egy művészettörténeti tanulmány szakítja meg a történeti tanulmányok sorozatát. Boros László : „Dorfmeister Somogyban" című tanulmánya e neves soproni festő korai munkáit tekinti át, melyeket néhány Somogy megyei templom őriz. Elsőkónt a zicsi baldachint írja le, a 18. századi hazai festészetnek ezt a kitűnő alkotását, amely 1968-ban került elő, s amelyet még a szakirodalom nem említ. Ezután Toponár falu templomának és festményeinek történetét ismerteti, bőven merítve a História Domus anyagából. A festményeket Dorfmeister a Festetics család megrendelésére alkotta. A tanulmányt szépen illusztrálják a festmények jól sikerült fotói. Mindkét kötetben igen érdekes és a maga nemében kitűnő alkotás két megyei mérnök „emlékezete", illetve a róluk rajzolt portré. Az egyik mérnök: Vörös László, aki 1790-től 1870-ig ólt, ós akinek életútját Bendefy László szinte családtörténetnek is beillő módon írta meg az 5. kötetben. A tanulmányt képek illusztrálják s a végén Vörös László, Somogy megye hites főmérnökének archivális hagyatéka kerül felsorolásra. Bendefy tanulmánya a 19. században dolgozó mérnökök nehéz életére is fényt vet. A másik tanulmány Bencze Géza tollából a 6. kötetben Török Ferencnek, Somogy megye mérnökének (1779—1832) életútját kíséri végig, aki elsősorban a folyók szabályozásának munkálataiból vette ki a részét. E tanulmány a megyei vízrendezések több érdekes és eddig ismeretlen mozzanatát tárja fel. A függelék tartalmazza Török Ferenc Somogy megye Levéltárában megtalálható térképeinek jegyzékét. A kötetek nem nélkülözik a mezőgazdaságtörténetet sem. Két tanulmány, mindkettő Tóth Tibor tollából, a mernyei uradalom gazdálkodását mutatja'be oly módon, hogy abból az országos mezőgazdaság-történeti kutatás is kap újat, anyagban és feldolgozási módszerben egyaránt. Az 5. kötetben a mernyei uradalom jobbágyfelszabadítás előtti gazdálkodásáról esik szó. A szerző bemutatja az uradalmi földhasználat kiterjesztésének módszereit, az allodizáció folyamatát, majd kitér a szántóföldi termelés, a rétgazdálkodás, továbbá az állattartás részletes, adatbő ismertetésére. Külön foglalkozik a szőlészet, borászat, az erdők kezelése ós az uradalmi majorok kiépítése problematikájával. A tanulmány végén megvonja a négy évtized mérlegét, amely szerint a további gazdasági növekedés már csak az üzem belső fejlesztésével mehetett volna végbe, de ez már teljesen új viszonyokat kívánt.