Századok – 1976
Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1974–1975 (Ism. T. Mérey Klára) 971/V
TÖRTÉNETI IRODALOM 971 lési struktúra fokozatos átalakulásában. Hasonló jellegű fajtacserélődós folyamata zajlott le az állattenyésztésben is. A szarvasmarhatenyésztésben pl. az új fajták megjelenése tette lehetővé a korszakban kibontakozó ún „hármas hasznosítási" elv gyakorlati megvalósítását, s egyes uradalmakban a nyugat-európai szint fokozatos megközelítését. Végül azt szeretném szóvá tenni még, hogy ahol a szerző adatai bőségesek is, nem használja ki megfelelőképpen a bennük rejlő lehetőségeket: nem egyszer valósággal tartózkodik azoknak behatóbb elemzésétől. Számtalanszor beéri az egyszerű adatközléssel, s a belőlük levonható konklúziókat mintha másokra akarná bízni. Nem mindig mélyed el az adatok mögött meghúzódó összefüggések felfejtésében, mint akinek sietős a dolga, gyakran beéri a puszta tények közlésével. Aki pedig az adatoknak ilyen tömege felett rendelkezhet, sokkal bátrabban élhetne mind az uradalomra vonatkozó, mind pedig az uradalom kereteit messze meghaladó általánosabb érvényű konzekvenciák megfogalmazásával. Mindezek ellenére azonban Oláh József monográfiája, ezt aligha kell külön kiemelnünk, agrártörténetírásunk egyik jelentős nyeresége, annak fontos teljesítményekónt könyvelhető el. Végül azt is hangoztatnunk kell, hogy könyvében nem csupán egy jól tagolt uradalomtörténeti munkát méltányolhatunk, de köszöntenünk kell az Agrártörténeti Szemle Szerkesztőbizottsága által szerkesztett új sorozat, az Agrártörténeti tanulmányok első darabját is. Dicsérettel illetnünk így hát nemcsak a szerzőt, hanem a szerkesztőt s kiadót egyaránt méltányos és jóleső kötelességünk. FÜR LAJOS SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL 1974 (Levéltári évkönyv 5. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1974. 280 1.) SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL 1975 (Levéltári Évkönyv 6. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975. 321 1.) Mindazoknak, akik az 1970-ben megindított „Somogy megye múltjából" című Levéltári Évkönyv sorozat első öt kötetét meg akarják ismerni, igen könnyű a dolguk, mert csupán a 6., 1975. évi kötet utolsó lapjait kell fellapozniuk. Ezeken található annak a vitaülésnek teljes anyaga, amelyet az addig megjelent levéltári kötetekről 1974. szeptember 26-án Kaposváron tartottak. Ez az ankét már nemcsak azt mutatta meg, hogy az ország szakembereinek széles köre tekint érdeklődéssel és méltánylóan egy regionális történetkutatói törekvésre, hanem azt is, hogy Somogy megye és Kaposvár város politikai vezetői és oktató pedagógusai is érdemleges hasznot merítettek a történészek munkájából, egy megye történeti tanulmányokat magába foglaló kiadványsorozat segítségével. A most ismertetésre kerülő két kötet felépítése az előzőekhez hasonlóan felöleli a megye történetének több időszakát, kezdve a középkori Somogy egy-egy lényeges problémájánál, eljutva a már-már jövőnkbe torkolló közelmúlt néhány fontos történeti eseményének értékeléséig. Ezekben a kötetekben is, mint az előzőekben, a történettudomány és segédtudományai mellett a néprajz, a művészettörténet és a gazdaságföldrajz is szóhoz jut, újat és értékeset ad. A koraközépkor történetét e két kötetben három nagyobb tanulmány képviseli. „Szent Egyed tisztelete a régi Magyarországon és a mai néphagyomány" című, az 5. kötetben megjelent mű szerzője, Bálint Sándor, a néprajztudomány teljes modern fegyvertárát felvonultatva mutatja be a somogyvári apátság egyik francia származású védő-
