Századok – 1976
Történeti irodalom - Die Korrespondenz Ferdinands I. (Ism. Hermann Zsuzsanna) 967/V
TÖRTÉNETI IRODALOM 967 tartott mondák eredetükben is hunok-e. Megint külön kérdés, hogy a magyar törzsek steppei életének idején éltek-e még a hun hagyományok. Nagy Géza gondosan vizsgálta a forrásokat, de a vágytól, hogy közvetlen magyar—hun kapcsolatot mutasson ki, nem tudott, nem is akart szabadulni. Ha azonban Nagy Géza hun etnikai jelzőjének helyébe a magyarok különböző honfoglalás előtti török kapcsolatait állítjuk, akkoi őstörténetünknek valódi fonalát ragadjuk meg. A honfoglalás előtt sok olyan török kifejezés került a magyar nyelvbe, amelyek politikai és társadalmi alakulással állnak kapcsolatban. Ebből azonban nem következik, hogy a finnugor eredetű magyar törzsek csak török hatásra térhettek át a szervezettség és műveltség magasabb fokára. Nagy Géza meggyőződéssel vallotta, hogy ez a lépés csak hun hatásra következett be. A dolog mögött valójában az van, hogy általában a kelet-európai népek történelmében napirendre került a magasabb életforma kialakulása. Az erre alkalmatlan népek a steppén szétporladtak, beleolvadtak hatalmasabb szomszédaikba. A magyar törzsekkel nem ez történt, amiben nyilván a szerencse is közrejátszott. A lényeg azonban, hogy fejlődésüknek finnugor előzményei képessé tették őket a fejlődés üteméhez való igazodáshoz. Ami pedig a nyelvi kölcsönzéseket illeti, a nyelv és az őstörténet korrelációja nem tükörkópi vetület. Köztudott, hogy a magyar törzsek a török eredetű kazárok fennhatósága alatt éltek, a politikai alakulással kapcsolatos szókincs átvételének körülményei ezzel kirajzolódnak. A magyar őstörténetben a török szupremácia újabbkori és nyíltan ideológikus képviselője Zichy István volt. Tájékozott, művelt dilettáns volt a magyar őstörténetben. Tanulmányának elmaradása nem csökkentette volna a kötet értékét. Ifj. Kodolányi János hasznos és szép feladatot teljesített válogatásával. BAKTHA ANTAL DIE KORRESPONDENZ FERDINANDS I. III. BAND. FAMILIENKORRESPONDENZ 1531 UND 1532 Bearbeitet von Herwig Wolfram und Christiane Thomas. (I. Lieferung) (Wien, A. Holzhausen. 1973. 203 1. Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs. 58. Korrespondenzen österreichischer Herrscher) I. FERDINÁND LEVELEZÉSE, 3. KÖTET. CSALÁDI LEVELEZÉS 1531—1532 Két világháború akasztotta meg a Kommission für Neuere Geschichte Österreichs nagyszabású vállalkozását, I. Ferdinánd családi levelezésének publikálását. 1912-ben Wilhelm Bauer szerkesztésében jelent meg az első kötet az 1526-ig írott levelekkel, majd 1937—1938-ban W. Bauer és Robert Lacroix adta közre az 1527—1530-as évek levelezését magában foglaló második kötetet, és most, harmincötéves szünet után, örömmel üdvözölhetjük a folytatást. Mindenekelőtt ez az öröm jogosít föl arra, hogy hírt adjunk a 3. kötet 1. Lieferungjának megjelenéséről, jóllehet ez teljessé csak akkor válik majd, ha — a füzetben olvasható ígéretnek megfelelően — kézhez kapjuk a 3. kötet utolsó részét is, benne a bevezetéssel és a névmutatóval. Reménykedve bár ez ígéret mielőbbi teljesítésében, úgy vélem, mégsem lenne helyes addig várni a híradással. Alighanem ez a folytatást váró halogatás lehetett ugyanis az oka annak, hogy a Századok egyáltalában nem ismertette az előző két kötetet, noha ezek tartalmi és formai szempontból egyaránt megérdemelték volna a figyelmet. A kiadvány eredendően magas színvonalát jellemzi és dicséri, hogy a most megjelent füzet törés nélkül csatlakozhatott az előzményekhez. Az új szerkesztők, Herwig
