Századok – 1976
Beszámoló - „A régi lengyel irodalom és az európai irodalmak.” Beszámoló egy irodalomtörténeti kongresszusról (Petneki Áron) 956/V
BESZÁMOLÓ 961 Jelen sorok írója méltatta Jan SI ask i előadásának történeti látásmódját, amelynek objektivitásához nem fér kétség. Miután nemcsak ebben az előadásban, hanem Tadeusz Ulewicz referátumában is szó volt a krakkói egyetem szerepéről,9 néhány szóban tájékoztatta a vitaülés résztvevőit a krakkói egyetem magyarországi tanulóira vonatkozó statisztikai jeilegű kutatásairól. Az Album Studiosorum Universitatis Cracoviensis kiadott öt kötetének10 újbóli alapos áttanulmányozása nyomán mintegy hatezerre tehető az 1400 -1780 között Krakkóban járt magyarországi tanulóknak a száma. Természetesen egészen pontos statisztikát nem lehet adni, miután az 1643—1719 közötti évekre vonatkozó anyakönyv elégett. A középkori anyagban esetenként nagyon nehéz meghatározni pusztán a származási hely alapján az illető hovatartozását, miután igen sok évben egyáltalán nem tették ki a helység egyházmegyéjét, amely már bizonyos megközelítést nyújthatna. Azokra az évekre, ahol nem közlik a diöcézist, szinte kizárt kiszűrni az Esztergom, Visegrád, Kamanc helyneveket, miután ezek latinos formája nem különbözik a Strzegom, Vysehrad, Wyszogród, Kamnitz, Kamieniec stb. alakoktól. Mivel az anyakönyvek középkori része a származási helyen kívül csak az illető keresztnevét közli, csak ritkán lehet biztosat mondani a beiratkozott diák nemzetiségi hovatartozása felől. Az általánosan használt Petrus, Paulus, Andreas stb. keresztneveket bárki viselhette, csak a kifejezetten német és szláv névanyag esetében lehet következtetéseket levonni (pl. Zyndramus, Wenceslaus). Azt sem szabad elfelejteni, hogy az anyakönyv vezetője a legtöbb esetben lengyel (ritkán német) anyanyelvű volt, s a magyar helyneveket a felismerhetetlenségig eltorzította.13 A danckai, toruni, elbingai gimnáziumok esetében, ahol már teljes név szerepel, a Pannonius és Hungarus megjelölés csak a magyarországi származást takarja, és természetesen nem vonatkozik az illető diákok magyar, német vagy szlovák anyanyelvére. Ezeknek az evangélikus főiskoláknak a látogatottsága korántsem mérhető a krakkói Alma Materéhez; a földrajzilag legközelebb eső, a Buda-Kassa-Krakkón át vezető nagy kereskedelmi út végpontját képező Toruii gimnáziumát a 16. sz. végétől a 18. sz. végéig több, mint háromszáz diák látogatta. Danckában már csak valamivel 110 fölé helyezhető a magyarországi studensek száma, Elbingát mindössze 63-an járták meg.1 2 Königsberga már valamennyire kívül esik ezen a területen, a jezsuita Braunsberga pedig teljesen feltáratlan. Az ülésszak teljes egészében dokumentálta, hogy a lengyel irodalomtörténészek a kapcsolattörténeti kutatásokban nemcsak „kirándulásokat tesznek" a történeti diszciplína területére, hanem igénylik a történészekkel való szoros együttműködést. PetneJci Áron 9 A legfontosabb összefoglaló munka ebben a témakörben: Kovács Endre : A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Bp. 1964. 10 Album Studiosorum Universitatis Cracoviensis. T. 1—5. Cracoviae, 1887—-1959. 11 Pl. a krakkói egyetemen 1497-ben beiratkozott Andreas Clementis de Deo nem más, mint a magyar burzában szereplő Andreas de Deua, vagyis Balacsi (Balázsi) András Déváról. Vö. Album Studiosorum ... 2. k. 42. ill. Schrauf Károly : A krakói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke 1493—1558. Bp. 1893. 60. 12 Vö. Stanislaw Salmonowicz : Torunskie Gimnazjum Akademickie a ziemie Wçgierskie w XVII i XVIII w. In: Ksiçga pami^tkowa 400-lecia Torunskiego Gimnazjum Akademickiego.T. l.Torun, 1972; Ksiçga wpisów uczniów Gimnazjum Gdanskiego 1580— 1814. Warszawa-Poznan, 1974; Die Matrikel des Gymnasiums zu Elbing 1598— 1786. Hrsg. v. Hugo Abs. Danzig, 1944.
