Századok – 1976
Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I
A MAGYAR NYELV KŐTELEZŐ TANÍTÁSÁRÓL 93 A harmadik, zniováraljai középiskolát katolikus vallású patronátus közadakozásból tartotta fenn, 1868 óta működött állami felügyelet alatt. Az állami szerv a pozsonyi tankerületi főigazgatóság volt. Az iskola látogatottsága a nagyrőceihez hasonlítható és amint a vizsgálat során kiderült, szép sikerrel, eredményesen tanították itt is a magyar nyelvet.3 5 Szlovák nyelvterületen egyházi fennhatóság alatt működő nemzetiségi középiskolákról volt szó. A megyék lakóinak jelentős része szlovák volt. Az iskolák nyolc osztályát 100—150 tanuló látogatta. A magyar nyelv mindegyik iskolában, amint a törvény rendelte, a köteles tantárgyak közé felvétetett. Zólyom megye 1874. április 15-én tartotta azt a közgyűlést, melyen elfogadták a minisztériumhoz küldött felirat szövegét. A Narodnie Noviny 45. számában3 6 Zólyom megye választmányának arról az üléséről számol be, amelyen az állandó megyei bizottmány Grünwald Béla alispán befolyására javaslatot tett: a törvényhatóság írjon fel a magyar kormánynak a magyar állam egységét veszélyeztető, pánszláv szellemet terjesztő három gimnázium ellen. „Grünwald minden emberét összecsődítette ebbe a választmányba." A feliratot az ország összes törvényhatóságához eljuttatták és 26 közülük csatlakozott is ahhoz. Már első olvasásra kiderül a felirat szövegéből, hogy a kormányhoz küldött irattal sokkal nagyobbszabású dolog indult útjára, mint a három kis felvidéki gimnázium beszüntetése. A felirat semmi ilyen konkrét vádat nem tartalmazott, szemmel láthatóan nem is törekedett erre, csupán alkalmat keresett, hogy a nagy szavakkal megfogalmazott felhívást országszerte ismertté tegye. Az első alkalmat igyekszik Grünwald kihasználni, melyet 1874-ben a fúzió előkészítésére alakult Bittó-kormány nyújtott, felismerve a nemzetiségi kérdésben bekövetkező változások előszelét. Zólyom megye feliratának egyik célja éppen az volt, hogy bebizonyítsa, az eddigi kormányok felelőtlenségének következménye az országban elharapódzott magyarellenes nemzetiségi mozgalom, amely „egyenesen a magyar állam fennállása ellen van irányozva. De még aggasztóbb jelenség, s még nagyobb veszély a magyar államra nézve az a közöny és tétlenség, melyet kormányaink mindezideig a nemzetiségi agitációval szemben tanúsítottak."37 Az új kormánytól várják a magyar állam érdekeinek védelmét, ,,s ez lesz a legnépszerűbb küzdelem, s a kormány biztos lehet, hogy az egész nemzet részvéttel és lelkesedéssel fogja támogatni e küzdelemben". Az engedékenység és kímélet politikáját károsnak tartják, tervszerű, a kormányzat minden ágára kiható politikát követelnek. A nemzetiségi mozgalmakról, izgatásokról úgy beszélnek mint „ami néhány évvel ezelőtt csak szikra volt, melyet könnyűszerrel ellehetett volna oltani, ma már nagy láng, mely akadálytalanul harapódzik tovább, folyton nagyobb mórvet ölt, s komoly veszéllyel fenyegeti a hazát". Állításai igazolásául Zólyom megye közgyűlése a három felvidéki középiskolát nevezi meg: hazaellenes szellem, hiányoznak a középiskolák eredményes működésének anyagi feltételei, a kellő berendezések; a tanulók szellemi képzése elhanyagolt. A pánszláv szellem terjesztése az iskola egyetlen célja, az az ifjú, aki innen kikerül, a haza elkeseredett ellenségévé válik. „Kíméletlen kézzel meg kell semmisíteni a hazaellenes szellem terjedésének okait, meg kell semmisítenie (a kormánynak) az izgatás eszközeit." A Trefort miniszterhez Bittótól áttett felirat az iskolák hazaellenes tevékenységére bizonyítékot nem tartalmazott ugyan, de szétküldve az ország összes törvényhatósága megismerhette, a sajtóból a közvélemény is hamar tudomást szerzett róla. Zólyom 35 Ruttkay László az iskolák értesítőinek alapján sorolja fel adatait. 36 A gimnáziumok bezáratásával kapcsolatos események dokumentumai egy részét közli könyvében Kemény G. Gábor is. Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez. I. kötet. Budapest. 428. 37 A feliratot közli Ruttkay: i. m. 87.
