Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
898 KÁLLAY ISTVÁN mint üres sessiót 21 Ft-ért vett, az úriszék másnak ítélte. A bizottság ezt úgy módosította, hogy Franck a több mint 40 évi birtoklással jogot szerzett a telekhez, tehát az övé.447 15. Közigazgatás A hitbizomány területén a bizottság bizonyos közigazgatási, vagy inkább ahhoz kapcsolódó feladatokat is ellátott a herceg nevében. Ilyenek a megyegyűléseken való részvétel, a falvak igazgatási ügyei, a hatóságokkal való kapcsolattartás, discretiók, a hadiadó kivetése és beszedése, a hercegi katonaság fenntartása. Ezekkel az ügyekkel a bizottság leginkább általánosságban, néha azonban a legapróbb részletekig is foglalkozott. 1751. május 18-án Nápolyban kelt levelében a herceg utasította az ügyészt és a levéltárost, hogy az ő távollétében legyenek jelen az országgyűlésen. Ez utóbbi azonban három héten túl ne maradjon távol, „mert ezáltal a levéltár és más munkák gátolva lesznek".44 8 A hitbizománynak érdekei fűződtek ahhoz, hogy azokkal a megyékkel, melyeknek területén uradalmai feküdtek, jó viszonyt tartson fenn. A hercegi utasítások állandóan visszatérő intelme, hogy az uradalmi tisztek vegyenek részt a megyegyűléseken és az ott hallottakat a bizottságnak referálják. Ezzel az uradalmak tudomást szereznek a megyei rendelkezésekről, ami kedvező rájuk és a jobbágyokra nézve is.44 9 A megyegyűléseken történteket bizottsági ülésen vitatták meg. így pl. az 1743 júliusi ülés napirendjén szerepelt Sopron megye július 15— 16-i közgyűlése. A legfontosabb kérdés a marhahús túl magasra limitált ára volt. A megyegyűlés úgy foglalt állást, hogy a török háborúk miatt sok állat került ki az országból, mert nemcsak a hazai nagy társaságok, hanem külföldi mészárosok is összevásárolják és kiviszik őket. „Az országban alig marad valami, amit a mészárosok megvásárolhatnának."450 1751-ben a megyegyűlésen a számvevő vett részt. A herceg utasítására azokat, akik az országgyűlésen ellene beszéltek — ti. hogy a herceg nápolyi követsége kiadásainak fedezésére jobbágyaitól taxákat és előlegeket szedett volna —, csalárdnak (pro falso) nyilvánította. 45 1 Ugyanezen évben utasították a Zala és Vas megyei uradalmak tisztviselőit, hogy a Sopron és Moeon megyeiek példájára, ők is látogassák a megyei közgyűléseket.45 2 1752-ben - a jó kapcsolat szükségességének hangoztatása ellenére — a bizottság, nem véve tekintetbe Zala megye alispánjának tett saját ígéretét, ti. hogy megtűri a hercegi birtokokon a nemeseket, a Lenti uradalom területén lakó nemesek házait, kiknek censuális telkükön kívül egyebük nem volt, felértékeltette és a községnek átadatta.45 3 1782-ben a bizottság megállapította, hogy a bittsei és a strecseni uradalom ügyésze Trencsén megyét is szolgálta, megyei ügyész is volt. 447 Uo. 58. pont. 448 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14. 449 Uo. Fasc. A. No 5. 1750. okt. instr. 4. pont; Fasc. B. No 31 et NB. 1759. instr. 15, 18. pont. 450 Uo. Fasc. No 3. 1743. júl. sine numero. 451 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 24. pont. 452 Uo. 1751. ápr. 4. pont. 453 Uo. No 20 et NB. 1752. jún. 63. pont.
