Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 895 mondtak ki az ügyben, vagyis a nő sem tőle, sem rokonaitól többet nem követelhetett.41 5 A bizottság előtt egyetlen boszorkányper szerepelt. 1756-ban úgy határoztak, hogy „mivel inkább természetes, mint természetfeletti dolgok fordulnak elő, az ügyet ad consilia Medicorum utalják". Avádlott az orvosi szakvélemény beérkeztéig börtönben maradt.41 6 A polgáriak közül a bizottságot csaknem kizárólag a hagyatéki ügyek foglalkoztatták. Erre utasították a hercegi rendeletek, de így alakította ki a gyakorlat is. A hitbizomány területén élő jobbágyok öröklési rendjét 1748-ban a bizottság szabályozta. (A szabályzat teljes szövegét a függelékben közlöm.) A 30 Ft-nál kisebb hagyatékot levonás után — azonnal megkapták, ezen felül az uradalommal kellett egyezkedniök. Ezt a bizottság intézte. Ha egy örökség 30 évig tilalom alatt állt és senki sem jelentkezett érte, az uradalom magához vette. Ugyancsak az uradalomra szállt az örökös jobbágyok vagyona, ha az uradalom tudta nélkül áttelepültek. Katonai személyek levonás nélkül örököltek, „mivel idővel könnyen letelepedhetnek valamelyik uradalomban". A bizottság hagyta jóvá a hagyatéki eljárás taxáit is.41 7 A jobbágyok végrendeletei csak akkor voltak érvényesek, ha az örökhagyók a kismartoni, lékai és sopronnyéki hercegi kórházakra legkevesebb öt garast hagyományoz, tak. Van példa arra is, hogy a jobbágyok végrendeletüket a hercegi kórháznál helyezték letétbe.41 8 A magtalanul elhalt jobbágy vagyona háramlás címén az uradalomra szállt. Korszakunk előtt ez akkor is érvényes volt, ha a jobbágy özvegyet hagyott hátra. 1743-ban a bizottság — mivel több panasz merült fel ez ügyben — a kérdést újból rendezte. Ettől kezdve a házasfelek vagyona egy év és egy nap után közös lett. Ha valamelyik fél meghalt, a vagyon fele az uradalomra > szállt. Ezt a bizottság azonban nem látta végrehajthatónak, mivel rendszerint ingatlanról lévén szó, a túlélő fél készpénzzel nem rendelkezett. így nem maradt volna más megoldás számára, mint az örökölt ingatlan felét elzálogosítani. „Ezáltal azonban gazdaságát gyengíti mondta a bizottság —, ami az uradalomnak hátrányos." Ezért a túlélőnek meghagyták haláláig, vagy míg újból meg nem házasodott, az örökölt fél ingatlant.41 9 1752-ben egy Homoky nevű kapuvári jobbágy örökös nélkül halt meg. Minden vagyonát - házát, telkét — végrendeletileg feleségére hagyta. A tiszttartó az egészet uradalmi háramlásnak minősítette. Az özvegy panaszára a bizottság meghagyta neki a házat, de a földet az uradalom kapta. Mikor az özvegy meghalt, a házat elárverezték, a pénzt az uradalmi pénztár vételezte be. Ugyanez évben egy Lövőben meghalt egyházi személy hagyatékát a főszámvevő vette át.42 0 1781-ben Petsdorfer Borbálának 30 Ft háramlást engedtek el, mivel testvérét gyermekével együtt három évig tartotta és most örökölt utána.42 1 1784-ben az elhalt köpcsényi Mühlner Borbála után 685 Ft maradt, melyből az adósság és a kegyes hagyomány levonása után 187 Ft szállt az uradalomra.422 415 Uo. No 30 et NB. 1754. dee. 7. pont. „ewiges Stillschweigen". 416 P 155. III. 1756. nov. 2. pont. 417 P 155. III. 1757. márc. 12. pont, máj. 1. pont. 418 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 1754. okt. 4. pont; 1756. márc. 16. pont. 419 Uo. Fasc. A. No 3. 1743. júl. 18. pont. 420 Uo. Fasc. B. No 20 et NB. 1752. ápr. 4. pont; No. 26. 1752. jún. res. 7. pont; P 155. III. 1757. márc. 19. pont. 421 P 162. 1781. aug. 46. pont. 422 P 162. 1784. júl. 48. pont.
