Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
880 KÁLLAY ISTVÁN az özvegy ruházkodásra külön 30 Ft-ot kért. Kérését teljesítették, mivel „az uradalomnak érdeke, hogy az egészségben tanulja a mesterséget és szabaduljon fel". A pénzt a főpénztár fizette ki.22 5 1751 decemberében a kaboldi és keresztúri koldusszegény jobbágyok ingyen tűzifát kaptak.22 6 1752-ben a bizottság rendeletére a tavaszi áradás által a kismartoni, lakompaki és más uradalmakban okozott kárt összeírták. A következő évben Szárazvám (Sopron m.) község lakóinak 200 Ft-ot engedtek el.22 7 1758-ban Kishársfa (kaboldi uradalom) tűzkárosultjai kapták meg az ilyenkor szokásos „szabadságot".22 8 1762-ben, az árvízre való tekintettel, Lakompak község 41 öl fával kevesebb úrbéri szolgáltatást teljesített.22 9 1784 júliusában Pári és Kónyi (Tolna m) helységekben a felhőszakadás kárt okozott. Az uradalom napi áron vetőmagot adott nekik, hogy az őszi vetést pótolják.23 0 9. Ingatlan nyilvántartás, -forgalom A herceg „az összes ingatlanai feletti hatalmat" a bizottságra ruházta,231 mely ezt a jogkört a földmérés, telekkönyv, határmegállapítások, az ingatlanok eladási, zálog- és bérletügyeiben gyakorolta. A kor a földmérések, a telekkönyv bevezetésének a korszaka, így a bizottság elsősorban e kérdésekkel foglalkozott. Meghatározta, hogy a telekkönyv felvétele hol és milyen ütemben történjék, a telekkönyvvezetőt vagy az írnokot a megfelelő uradalomba irányította.23 2 A következő évben megállapították, hogy a „telekkönyvek bevezetése sokba kerül az uradalmaknak".23 3 1756-tól kezdve — a bizottság intézkedésére a föld mértékét nem holdban, hanem mérőben adták meg.23 4 Ettől kezdve a számvevőségek vizsgálták, hogy az új telekkönyvek hogyan — hibásan vagy hibátlanul — készültek-e, és mennyi taxát szedtek az írnokok a községektől. A telekkönyvvezető a felmérés során bizonyos úrbéri szolgáltatásokat —.pl. robot, hegyvám stb. — is rendezett.23 5 1757-ben a bizottság Kapuvárra rendelte ki a kerületi felügyelőt, a számvevőt, a telekkönyvvezetőt, egy szolgabírót és esküdtet, a telekkönyvezés ellenőrzésére. A bizottság azév júniusában a helyszínen ülésezett, a kiküldöttek ott tettek jelentést.236 A következő évben a bizottság utasította a kismartoni fizetőhivatalt, hogy a telekkönyvvezetőnek 87 Ft 8 kr napidíjat fizessen ki. Ugyanaz évben a számvevőség a bizottságnál tett panaszt a telekkönyvvezető ellen.23 7 1784-ben a bizottság megállapította, hogy a három uradalmi mérnök nem tudta a sürgős és fontos munkákat elvégezni, ami „az uradalmak geometriai felmérésének hátrányára van". Engedélyezte, hogy a kerületi felügyelők napidíjért idegen — tehát nem uradalmi — mérnököket is foglalkoztassanak.23 8 226 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 3, 1743. júl. 17. pont. 226 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 70, 100. pont. 227 Uo. No 20 et NB. 1752. jún. 24. pont; P 155. II. 1753. jan. 13. pont. 228 P 155. III. 1758. máj. 38. pont. 229 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 34. 1762. dec. Kérvények. 230 P 162. 1784. júl. 18. pont. 231 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 5. 1750. okt. 12. pont. 232 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 87. pont. 233 Uo. No 20 et NB. jún. 23. pont. 234 Uo. No 30 et NB. 1756. márc. 3. pont. 236 Uo. 15. pont; P 155. III. 1756. okt. 29. pont. 236 P 155. III. 1757. máj. 13. pont. 237 Uo. 1758. máj. 29. pont, 1758. aug. 9. pont. 238 P 162. 1784. júl. 67. pont.