Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
870 KÁLLAY ISTVÁN nap és újév között, mikor a község mért bort, csak kevés régi bort, és azt is csak idegeneknek mérhetett ki.12 2 1782 júliusában az eszterházi kocsmáros bérleti díjának felét engedte el a bizottság, „mivel kevés a bevétele". Az lévai uradalom volt kocsmárosnője 4000 Ft-tal tartozott az uradalomnak. Azt kérte, hogy ne hajtsák végre házát és szőlőjét az adósság fejében, hiszen uradalmi bort mért és a pénzt mindig befizette az uradalmi pénztárba. A bizottság úgy döntött, hogy mivel háza és szőlője amúgyis csak 200 Ft-ot ér, nem hajtják végre. Életfogytig ingyen lakhatott benne, de jó karban kellett tartania. Halála után az uradalomé lett az ingatlan. Ugyanez évben 100 Ft kártérítést kért a csácsai (Trencsén m.) kocsmáros, mivel az „úriszék és censur (sic) alkalmával fogadóját a tisztviselők úgy megtöltötték, hogy idegent nem is tudott fogadni. Ezáltal kára keletkezett." A bizottság elrendelte annak megállapítását, mennyi ideig és hány szobát foglaltak el a tisztviselők és a szerint adtak kártérítést.12 3 A kocsmák építése, fenntartása is szerepelt a bizottsági ülések napirendjén. 1752-ben parancsot adtak a lendvai tiszttartónak, hogy a létesítendő kocsmák számára annyi épületfát adjon, amennyi szükséges. Ugyanakkor utasították a szarvkői tiszttartót, hogy az alsó-lorettói kocsma két lakhatatlan szobáját javíttassa meg.12 4 1784-ben a hídvég-ardói (Abaúj-Torna m.) fából épült kocsma tönkre ment, újat kellett építeni. A bizottság erre a célra 500 Ft-ot « utalt ki, hogy „jó anyagból legyen, és a bérleti díjat emelni lehessen".12 5 A pálinka- és sörfőzésről lényegesen kevesebb adatunk van. 1752 júniusában a lajtai (Pecsenyéd uradalom) kocsmában a pálinkafőző üst tönkre ment, újat kellett venni. A bizottság úgy rendelkezett, hogy a régi rezet felhasználva az újért 34 Ft-ot adhatnak.12 6 1757-ben a lévai felügyelő javasolta, hogy a turai (Pest-Pilis m.) sör- és pálinkafőzőházat adják bérbe. A bizottság engedélyezte az évi 800 Ft-os bérleti díjat. Kikötötte azonban, hogy a bérlő az árpát és más < terményt az uradalomtól veszi, a sör- és pálinkafőzőt jó karban tartja.127 1781-ben a roszinai (Trencsén m.) sörfőzőház javítását „jobb időkre" halasztották.12 8 A malmokkal a bizottság sokkal mostohábban bánt. Már 1751-ben megállapították, hogy „sok haszon nélküli maion van az uradalmakban", hasznos lenne közülük néhányat eladni, a befolyt pénzből kocsmákat javíttatni.129 Az ezt követően született hercegi utasítás is arról beszél, hogy „a felesleges malmok az uradalmaknak sok javítási költséget okoznak". Megparancsolta, hogy a felesleges malmokat adják el.13 0 A szükségesnek tartott malmok fenntartásáról azonban gondoskodni kellett. 1751-ben engedélyezte pl. a bizottság a keresztúri tiszttartónak különböző, az őrléshez szükséges eszközök vásárlását.131 A következő évben az ozorai malmok tatarozási költségeit vizsgálta felül a bizottság. A kismartoni tiszttartó által beadott malom-javítási költségvetést 122 Uo. Fasc. C. No 34. 1762. dec. Kérvények. 123 P 162. 1782. júl. 42, 56, 81. pont. 124 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 26. 30, 62. pont. 125 P 162. 1784. júl. 58. pont. 126 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 20 et NB. 48. pont. 127 Uo. No 31. et NB. 1757. jan. 12. pont. 128 P 162. 1781. aug. 65. pont. 129 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 13. 4, 6. pont. 130 Uo. Fasc. A. No 6. 11. pont. 131 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 90. pont.
