Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
866 KÁIJ.AY ISTVÁN A bizottsági ülések napirendjén néhány kisebb szolgáltatás is szerepelt. Ilyen volt a herceg tiszteletére adott bor (Verehr-Wein), mellyel 1754-ben Nagy-és Kishöflány valamint Szentgyörgy községek adósak maradtak.82 1757-ben a számvevőség észrevételezte, hogy az uradalmi tisztek a községi szolgáktól, őröktől, iskolamesterektől nem követelték meg a zsellérpénzt. A bizottság állásfoglalása szerint ezt csak azoknak kellett fizetniök, akiknek házuk vagy telkük volt.8 3 1784 júliusában foglalkozott a bizottság azzal a censussal, melyet a bányavárosok a grófi ágnak (akkor gróf Esterházy Istvánnak) ősidők óta fizettek. Javasolta, hogy a gróf ne fogadjon el pénzt, hanem kérjen a felszabadított városok helyett másik birtokot.8 4 2: Állat- és termény forgalmazás A bizottság birtokgazdálkodási hatásköre a termények értékesítésére, a szőlőművelésre, állattenyésztésre, erdő- és fagazdálkodásra, vadászatra, halászatra terjedt ki. A birtokgazdálkodást a bizottság a tiszttartók jelentései alapján tekintette át. Előfordult, hogy a helyszínen ülésezett, vagy oda vizsgálóbiztosokat küldött ki. A gabonaeladás főleg az alsó uradalmakban volt bevételi forrás. Érthető, hogy a bizottság ügyelt, hogy a gabona ne maradjon sokáig a magtárban, vermekben, tönkre ne menjen. Az uradalmi tisztek jegyzékeket állítottak össze a terményekről: milyen állapotban vannak, hogyan lehetne őket a legjobban eladni. A gabona eladási árát gyakran maga a bizottság határozta meg. 1752-ben pl. a régi búza mérőjét 22, az újét 23 garasért adta. Ugyanez évben a kapuvári uradalom a víz miatt nem tudta a gabonát Köpcsénybe vinni eladásra, e helyett Újhelyre vitte. A lendvai uradalomban a búzát rovar támadta meg, így eladhatatlanná vált. A bizottság — a tiszttartó javaslatára — úgy határozott, hogy a jobbágyokat kényszerítsék a búza megvételére.85 1756-ban a lendvai jobbágyok a miatt panaszkodtak, hogy igen megterhelte őket a gabonának eladás céljából Újhelyre való szállítása. A bizottság a szállítást megszüntette, a gabonát helyben adatta el.8 6 A következő évben körözvényben utasította az összes tiszttartókat: a raktáron lévő búzát és kölest adják el, ne tartsák tovább. A kétszeres gabonával, árpával és zabbal még várni kellett.87 1784-ben Sólyom győri gabonakereskedő tett panaszt a bizottságnál, ki az ozorai és dombóvári uradalomtól lábon, szerződéssel gabonát vásárolt. Az uradalom a gabonát Földvárra vitte és hajóra rakatta. A hajón vették észre, hogy zsizsik támadta meg, ezért másik hajóra kellett átrakatni, szellőztetés céljából. Ezzel neki költségei voltak és a gabona is eladhatatlanná vált. A gabonakereskedő az uradalomtól kártérítést kért. A bizottság úgy foglalt állást, hogy „azokat a kereskedőket, akik nagyban vásárolnak az uradalomtól, meg kell tartani". Sólyom ezért pozsonyi mérőnként két garas engedményt kapott.8 8 82 P 108. Rep. 64. Fase. B. 30 et NB. 1754. okt. 23. pont. 83 P 155. III. 1757. máj. 5. pont. 84 P 162. 1784. júl. 40. pont. 85 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 26. 1752. ápr. 16. pont; jún. 34, 53, 61. pont. 86 Uo. No 30 et NB. 1756. márc. 7. pont. 8'P 155. III. 1757. márc. 11. pont. 88 P 162. 1784. júl. 22. pont.
