Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
864 KÁLLAY ISTVÁN A bizottság szervezetének és hatáskörének áttekintése azt mutatja, hogy feladata az egész hitbizomány összes ügyeinek igazgatása volt. Feladatai a földesúri jogokhoz, a birtokgazdálkodáshoz és -igazgatáshoz, pénzgazdálkodáshoz, jogszolgáltatáshoz és bizonyos közigazgatási feladatokhoz kapcsolódtak. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy működése során hogyan látta el mindezen feladatait. 1. Úrbéri szolgáltatások Fontos feladata volt a bizottságnak az úrbéri szolgáltatások igazgatása. Ez a hátralékok behajtására, a robotra, a földbérre, tizedre, kilencedre és egyéb szolgáltatásokra, korszakunk vége felé az úrbéri szerződések jóváhagyására terjedt ki. A bizottság arra törekedett, hogy a tisztek ne hagyják az úrbéri szolgáltatások hátralékait megnövekedni. 1743 júliusában a bizottság kiengedte azt az ozorai gazdát, kit hátralék miatt már egy éve börtönben tartottak. A tiszteknek gondoskodniuk kellett a szolgáltatások idejében való teljesítéséről, különben a teljes hátralékot velük fizettették meg.6 4 A sok hátralékért a tiszttartók rossz gazdálkodását okolták. 1751 decemberében a bizottság a kismartoni tiszttartót és alszámvevőt küldte Oszlop községbe, hogy vizsgálja meg a gazdálkodást, miért van a község hátralékban a földesúri szolgáltatásokkal. Ugyanezen az ülésen a bizottság engedélyezte, hogy a fraknói tiszttartó a jobbágyoktól bort is elfogadjon, mivel azok „mást fizetni nem tudnak".65 Ugyanígy foglalt állást 1754 decemberében, mikor Széleskút, Feketeváros és Oszlop községek hátralékairól volt szó. „A községek jó bort tudnak beadni, ezt kell tőlük elfogadni" — mondta a bizottság. A következő évben parancsot adott, hogy a büdöskútiak pénz- és gabona-hátralékát hajtsák be.6 6 A hercegi utasítások különösen felhívták a figyelmet a robotra. Elrendelték, hogy a tiszttartók a robotról robot jegyzőkönyvet vezessenek, „hogy a jobbágyok ne legyenek terhelve". A robot-cédulákat a falusi bírónak — igazolás céljából — meg kellett őriznie. A herceg intette a bizottságot, hogy ne terheljék túl robottal a jobbágyokat; csak annyit követeljenek, amennyi az uradalmaknak szükséges. Kimondottan tiltotta újabb robotszolgáltatások bevezetését.6 7 A bizottság - a hercegi utasításoknak megfelelően — a robot arányos elosztására törekedett. 1743 júliusában az újfalui házas zsellérek panaszát vizsgálták, akik szerint a negyedtelkesek nem házuk és földjük arányában viselték a fuvar-robotot. A bizottság úgy intézkedett, hogy a robotot arányosan kell viselniök. Ugyanezen az ülésen külön foglalkoztak a jobbágyok által végzett szántóföldi munkákkal.6 8 Az 1751 áprilisi ülés elrendelte, hogy a tiszttartók írásban jelentsék, hogy lehet „rendet teremteni a robot ügyében".69 1757 augusztusában a lévai felügyelő javaslatára a véglesi és ocsovai jobbágyok készpénzbeli robotmegváltását megszüntették. „Mivel az uradalmi gazdaság 64 Uo. Fasc. A. No 3. 15. pont. 66 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 48. pont. 66 Uo. No 30 et NB. 26. pont. 67 Uo. Fasc. A. No. 6; Fasc. B. No 31 et NB. 68 Uo. Fasc. A. No 3. 23. pont. 09 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 18—19. pont.
