Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
860 KÁLLAY ISTVÁN Feladata továbbra is annak biztosítása, hogy ,,az összes javak és igazgatásuk jó rendben legyen".2 8 A régensi hivatal felállítása a bizottság működésének irányában változást hozott ugyan, de nem szüntette azt meg.2 9 Miklós herceg szükségesnek látta 1770-ben újra szabályozni a bizottság működését. A családi ügyek akadályozták abban, — írta - , hogy a tisztviselők minden jelentését személyesen átnézze, azokról döntsön, határozzon. Az ügyek — az urbáriumok bevezetése és más okok miatt — megszaporodtak, de e miatt nem szenvedhetnek halasztást. Az 1770. évi szabályozás kifejezetten kizárta a bizottság feladataiból a hercegi magánügyeket.3 0 1785-ben a herceg arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy az ügyeket a legpontosabban intézze. Ezáltal megszűnhet a jobbágyok felesleges ide-oda utazása és az ebből következő munkakiesés is.3 1 1788-ban Miklós herceg — mivel ügyeinek intézése napról-napra nehezebb lett számára, valamint az illető többszöri kérésére — összes gazdaságának főfelügyeletével és vezetésével gróf Batthyány József Györgyöt hízta meg, ki ezt a hivatalát „nem mint alkalmazott, hanem tisztán barátságból végzi". Ez az intézkedés nem szüntette ugyan meg a bizottságot, de szerepét jelentősen csökkentette, mivel a herceg és a bizottság közé egy harmadik személyt helyezett.3 2 A bizottság megszűnésének évét 1794-ben jelölöm meg, amikortól kezdve az összes uradalmakat egy régens irányította.3 3 A hercegi utasítások jegyzőkönyvében ettől az évtől a bizottság nem fordul elő többé, az utasítások a régenshez vagy a hercegi kancelláriához vannak címezve.3 4 A bizottság megszűntével annak szerepét a régens és a hercegi titkárság vette át. Az összes beérkezett levelet, jegyzőkönyvet, kérvényt, a tisztviselők jelentéseit a régens és a két hercegi titkár testületileg (sessionaliter) tárgyalta meg, illetve határozott az azokban érintett ügyekben. A titkárok kivonatot készítettek minden ügyről, ezt követően összeállították a kiadvány fogalmazványát. A fogalmazvány a herceg elé került kiadványozásra. Azokat az ügyeket, amelyek hercegi kegyre vonatkoztak, a titkárok maguk intézték. Ugyancsak rájuk bízta a herceg a tisztviselők alkalmazását, valamint a megyékkel, kormányhatóságokkal való kapcsolat tartását. A régens a hét meghatározott kéthárom napján és órájában jelentett a hercegnek, a két titkár jelenlétében. A régens távollétében a két titkár együttesen tárgyalta meg az ügyeket, ill. jelentett a hercegnek. A régens az uradalmakban, a herceggel való előzetes megbeszélés alapján, gazdasági széket (Oeconomical Stuhl) tartott.35 1794-gyel a hitbizományt igazgató bizottság szerepét a régensi hivatal és a hercegi titkárság vette át. Ezzel az Esterházy hitbizomány igazgatásának történetében új korszak kezdődött. * A hitbizományt igazgató bizottság szervezetét Pál Antal herceg alapítólevele pontosan meghatározta. Elnöke 1751-ig Wachtl Kristóf udvari tanácsos, 28 P 108. Rep. 64. Fase. C. No 38 et NB. P 149. Fase. DDD. No 28. 29 Bakács István a bizottság megszűnéséről beszél; i. m. 198. 30 P 108. Rep. 64. Fase. C. No 38 et NB. 31 Uo. No 40 et С. 32 Uo. No 40 et В. 33 Bakács, 198. 34 P 165. Protocollum 1794. 35 P 108. Rep. 64. Fase. C. No 40 et D.
