Századok – 1976
Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V
848 KIRÁLY PÉTER viszálykodásai, testvérharcok, az egység hiánya;2 3 az átmeneti államalakulat jellegéből eredő gyengeségek ;2 4 a nagy morva állam központi részének és a Nyitravidékének egymáshoz való viszonyából fakadó feszítő erők; a cseh I. Vratislav fejedelem szövetsége a német Arnulffal 896-ban2 5 és a bajor —cseh támadás Nagy Moravia ellen 900-ban;26 a magyarok megjelenése a Duna-medencében s a morvák elleni támadásaik.27 Ratkos idézett tanulmányában a Nagymorva Birodalom megszűnését előidéző okok között értékrendet is felállítva a következőket mondja: ,,A [nagymorva] államhatalom felbomlásának ugyan több oka is lehetett, de a fő szerepet ezek között a régi magyar törzseknek a Tisza-vidékén való megjelenése játszotta, ahonnan a régi magyar törzsfők hatalma fokozatosan kiterjedt. . ." (Podmanenie i. m. 142). A fentihez hasonló megfogalmazást olvashatunk Marsinánál is: „Nagy Moravia. . . államalakulatának teljes szétesését nemcsak a belső viszályok és az ezen a területen addig érvényesülő hatalmi tényezők okozták, hanem az új hatalmi tényező — a régi magyarok (Uhri) törzsszövetsége, amely Nagy Moraviának a tényleges széthullását okozta . . ." (Studie к Slov. dipl.: Hist, stúdie XVI (1971), 71). A fentiek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy Moravia széthullásának utolsó fázisát nem ismerjük eléggé, mivel erről a források feltűnően hallgatnak. Vö.: „írásos feljegyzések a nagymorva állam széthullásáról egyáltalán nem maradtak fenn." (Ratkos, Podmanenie i. m. 144). „Hogy a morva állam ősi magva a 10. század elején miként szűnt meg, azt csak találgatni tudjuk, 23 Vö. Ann. Fuld. Altaich, folyt, ad a. 898 : „Azután pedig a 898. évben ... a morva nemzetből való két testvér, Moymir [II. Mojmír 894—906/7] és Zentobolch [II. Svatopluk] és ezek népei között igen súlyos ellentét és viszály keletkezett, . . . Ekkor a császár és a király ezeket megtudván elküldte Liutbaldot ... a többi hűséges alattvalójával együtt annak az oldalnak a megsegítésére [II. Svatopluk], amely bizodalmát és oltalmát bírta, szabadulása és védelme érdekében. Azok [a németpárti morvák] meg tűzzel ós vassal, amennyire csak tehették, ellenségeiket megalázták és pusztítván megölték őket." (MMFH. I. 124-125). 24 Vö. Arató E.: Csehszlovákia története: A kelet-európai országok története. I.6 (Egyetemi jegyzet.) Bp. 1967: „A Nagymorva birodalom . . . már tartósabb államalakulat volt mint Samo birodalma ... A Nagymorva birodalom azonban az állam egy átmeneti típusát képviselte, amely az ősközösségi társadalom bomlása és a feudális viszonyok keletkezése átmeneti korszakának idején keletkezett . . . Bár nyilvánvaló a fejlődés a Samo vezette törzsszövetségtől a Nagymorva birodalom államáig . . . , de ez mégsem volt olyan életképes, mint a feudális államok. A későbbi cseh államot, amely már feudális állam volt, sokkal nagyobb támadások érték, mint a Nagymorva birodalmat ós megsem hullott szét" (i. m. 119-120). 25 Vö. Ann. Fuld. Altaich, folyt, ad a. 897.: „. . . a cseh nemzetség vezérei eljöttek Arnulf uralkodóhoz, . . . királyi ajándékokat ajánlottak fel neki, és az ő és az ő híveinek segítségét kérték morva ellenségeik ellen, akiktől gyakran, amint azt sajátmaguk is tanúsították, a legkeményebben el lettek nyomva. A király és a császár ezeket a vezéreket kegyesen fogadta ... és az évnek egész őszén a szomszédos területeken, a Duna és az Imber [Regen] folyótól északra tartózkodott, azzal a szándékkal, hogy ha ama nép számára a segítség szükségessé válik, híveivel együtt készen legyen" (MMFH. I. 124). 26 Vö. Ann. Fuld. Altaich, folyt, ad a. 900: „A bajorok Boemannián keresztül, miután azokat [a cseheket] magukhoz vették, betörtek a morvák királyságába ós három héten keresztül mindent tűzzel pusztítottak, azután teljes sikerrel hazatértek" (MMFH. I. 127). 27 A felsorolt mozzanatokat (tényezőket) találjuk sorakoztatva például az alábbi művekben: Dejiny Slovenska. I. Bratislava. 1961. 115- 118; Slovensko. Dejiny. Red. J. Tibensky. Bratislava, 1971. 211 ; P. Ratkoá : Podmanenie Slovenska Mad'armi: О pociatkoch slovenskych dejín. Bratislava, 1965. 142 — 147; В. Chropovsky : Slovensko na úsvite dejín. Bratislava, 1970. 90, 92, 112 —114; J. Dekan : A Nagymorva birodalom és az ó-morva nemzetiség problematikája: Nemzetiség a feudalizmus korában. Bp. 1972. 72 — 82.
