Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
832 STIEB, MIKLÓS Mint ismeretes, az első világháborút követő nagy közép-európai átrendeződés után az ellenforradalmi rendszer első két évtizedében Magyarországon egyedül a németség volt nagyobbszámú nemzetiség. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek gondot fordítottak arra is, hogy a lehetőségekhez mérten ne hanyagolják el a német anyanyelvű munkásság szervezését, kulturális nevelését, oktatását sem. A húszas évek elején még németnyelvű lapot is kiadott az MSzDP. (A Volksstimme 1920. március l-ig napilap, 1922 novemberéig hetilap volt, azután 1925-ig havonta egyszer jelent meg, majd beszüntették.) 1925 után az MSzDP ezen a területen csak szóbeli agitációval szervezkedhetett. A Budapesten és környékén lakó német anyanyelvű párttagság részére minden évben rendeztek szemináriumot. Tananyagukban a következő előadás-témák, témakörök szerepeltek: szervezkedés, szociális gondolkodás, a politikai mozgalom, a szakszervezeti mozgalom, a szövetkezeti mozgalom, a nőmunkás-kérdés, külpolitika, egészségügyi és természettudományi előadások. Az évtized végére különösen megélénkült a német anyanyelvűek körében végzett kulturális munka. 1928-ban németnyelvű kiadványokból vándorkönyvtárat szerveztek a németlakta területek ellátására. Az 1928/29. oktatási évben négyhetes szemináriumot tartottak Budapesten, kéthetes szemináriumot Soroksáron és hathetes szemináriumot Törökbálinton. Nyolc ismeretterjesztő előadás hangzott el ezenkívül a „szocializmus" témaköréből, , szakszervezeti kérdésekről és a községi politika problémáiról. Az 1929/1930. években pedig új lapot adtak ki „Die Partei" címmel, s ezenkívül számos németnyelvű röpiratot és füzetet is megjelentettek.71 Szólnunk kell a szociáldemokrata lapokról, folyóiratokról és könyvkiadásról is. Ezek igen fontos szerepet játszottak a szervezett munkásság világnézetének, gondolkodásmódjának, műveltségének formálásában. A Népszava maga is állandóan közölt könyvismertetéseket, verseket, novellákat, színházi kritikákat. Beszámolt a tudományok fejlődéséről, a tudományos közélet híreiről, s elvitte olvasóját a művészetek világába is. A szociáldemokrata munkásmozgalom tudományos elméleti folyóirata a Szocializmus volt, amely tanulmányaival a szó szoros értelmében a mozgalom egyik népművelési eszközévé is vált.72 Közleményeit a párt- és a szakszervezetek oktató-nevelőmunkájában is felhasználták. A Szocializmus témái felölelték a marxista filozófia alapkérdésein kívül a mozgalom aktuális problémáin keresztül a magyar gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet legfőbb kérdéseit. Természettudományi, társadalomtudományi cikkeket egyaránt közöltek, s minden szám jelentős mennyiségű könyvismertetést is hozott. A Nőmunkás ugyancsak havilap — a nőmunkásmozgalom szervezését vallotta feladatának, kiemelkedő cikkek jelentek meg benne a nőkérdésről. Az Ifjúmunkás szerepét, funkcióját már említettük. A Volksstimme a német anyanyelvű munkások és vidéki dolgozók lapja volt. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács hivatalos közlönye a Szakszervezeti Értesítő volt, amely az aktuális szakszervezeti-mozgalmi, vagy éppen szociális kérdéseken kívül az Irodalom-oktatás c. rovatában számos magyar és külföldi (többnyire munkásmozgalom-történeti) könyv ismertetését közölte. het úgy magasabb kedvezményekre, mint a színrehozandó darabokra nézve." A kultúrpropaganda osztály kezdeti élénk működését a gazdasági válság derékba törte. A kezdeményezés és a terv azonban így is jelentós (Pártvezetőségi jelentés, 1930. 71—72). 71 Pártgyűlési jegyzőkönyvek, 1926. 45; 1928. 61; 1929. 68; 1930. 84. 72 Népszava, 1922. jan. 1.
