Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
OKTATÓ-NEVELŐMUNKA AZ MSZDP-BEN 821 Jogos kritika érte a húszas években a párt- és a szakszervezetek vezetőit, a tanoncoktatás nem kielégítő volta, s a húszas évek végére történő bizonyos visszaesése miatt is. 1928-ban dr. Kiss Jenő, 1929-ben Dáni János kifogásolja az ifjúmunkások oktatásának elhanyagolását.36 Az oktató-nevelő munkát hátráltató körülmények A fentiekben említett számos, különböző indítékú és szempontú egykorú bírálat, továbbá a történeti irodalomban is többé vagy kevésbé megalapozott kritika sok tekintetben jogos voltát elismerve, a reális kép megrajzolása érdekében rá kell azonban mutatnunk, hogy az MSzDP és a szakszervezetek oktatónevelő munkája az ellenforradalmi rendszer hatalmi berendezkedésének jellegéből fakadó rendkívül nagy nehézségek közepette bontakozott ki, állandó küzdelemben: a mindennapok osztályharcában formálódott olyanná, amilyen volt. Az ellenforradalmi rendszer idején a szociáldemokrata pártot és a szakszervezeteket számtalan korlátozó intézkedés sújtotta. Az államhatalom szinte minden rendelkezésre álló eszközzel gátolta pl. az ismeretterjesztő előadások megtartását. Csak az előzetesen, 48 órával korábban bejelentett, írásban engedélyezett előadások megtartására kerülhetett sor, többnyire „hatósági küldöttek": rendőrtisztek vagy detektívek jelenlétében. Számos előadást a legkülönbözőbb indokolással betiltottak, politikai, történelmi, irodalmi és művészeti előadásokat egyaránt.3 7 36 Pártgyűlési jegyzőkönyvek, 1928. 78—79; 1929. 93. 37 A húszas évek elején a pécsi államrendőrség pl. Györki Imre „Szociálpolitika és munkásvédelem című előadását a következő indokolással tiltotta be: „A szociáldemokrata párt eddig rendezett előadásaiból hozzám befolyt jelentésekből arról győződtem meg, hogy az egyes előadások anyaga és annak előadási módja alkalmas volt arra, hogy a jobbára munkásokból kikerülő hallgatóságot szélsőséges irányban nevelje." (A Szakszervezeti Tanács jelentése 1917—1922. 1822). Elegendő indok volt a betiltásra az is, ha az előre bejelentett előadó személye bármilyen okból megváltozott. Teljesen a helyi hatóság kényétől, kedvétől függött a döntés, mert több esetben előfordult az is, hogy ugyanaz az előadó, ugyanazon a napon ugyanazt az előadást az egyik helységben zavartalanul megtarthatta, a másik helységben már nem. (Pártgyűlési jegyzőkönyv, 1925. 69). Közismert, hogy a május elsejéket megelőző napokban bejelentett előadásokat — bármilyen témakörben is mozogtak — az ország egész területén betiltották. Még analfabéta-tanfolyamot is tiltottak be azzal az indokolással, hogy „az csak ürügy volna a fölforgató tanok terjesztésére" (Pártgyűlési jegyzőkönyv, 1928. 63—64). 1929-ben a budapesti főkapitányság betiltotta „Az új kor polgári forradalmai és a szociáldemokrácia" c. előadást. Indoka: „Az ismeretterjesztő előadás címéből kitetszőleg a bejelentett előadás az új kor polgári forradalmával és a szociáldemokráciával foglalkozik. Minthogy kétségtelen, hogy az előadó az új kor polgári forradalmával olyan értelemben foglalkozik, amelyről alaposan föltehető, hogy az októberi forradalom évfordulójával kapcsolatban a fönnálló állami és társadalmi rendet akarja támadni, ami a közhangulat ok nélkül való nyugtalanítását idézheti elő, ezért a közrend és a köznyugalom megóvása érdekében az előadás megtartását meg kell tiltanom" (Pártgyűlési jegyzőkönyv 1929. 40). 1 929-ben többhelyütt — főként vidéki városokban — betiltották a Somogyi—Bacsó emlékünnepélyeket. A szentesi rendőrfőkapitány pl. többek között így indokolta a betiltást: „Tény az, hogy nevezettek erőszakos elhalálozásának sajnálatos körülményei annak idején az egész magyar társadalomban az osztatlan részvét és az eset elítélésének hangját váltották ki, azonban ennek a sajnálatos esetnek vidéki vonatkozásokban való felelevenítése és nyilvános gyűlés keretében való megünneplése — mivel sem személyeknek, sem pedig ama sajnálatos eseményeknek szentesi vonatkozásai nincsenek — egy nyilvános gyűlés kereteit véleményem szerint messze meghaladják és habár a kért emlékgyűlés kimondott célja pusztán a kegyelet lerovása lenne, mégis az olyan előre nem látott izgalmaknak kiváltásait idézhetné elő, amelyek a helyi közbéke és köznyugalom szempontjából kívánatosak nem lennének, ezért annak megtartását a 6000/1922. BM. sz. rendelet 3. § alapján a helyi köz-5»
